A Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Nevelési Programja

2011.


Az Általános Iskola Helyi Nevelési Programja

 

·        Egészségnevelési program

·        Környezeti nevelési program

·        Minőségbiztosítási program

 

 

A Vörösmarty Mihály iskolában alkalmazott tantervek:

Alsó tagozat:

     A magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene és testnevelés 100%-ban Apáczai program.

     Az angol nyelv 60%-ban OM 40%-ban helyi program.

     A német nyelv 60%-ban LEXIKA 40%-ban helyi program.

     A rajz és technika 95%-ban Apáczai 5%-ban helyi program.

Felső tagozat:

     A magyar irodalom és nyelvtan 80%-ban OM 20%-ban helyi program.

     Az angol nyelv, rajz és médiaismeret 60%-ban OM 40%-ban helyi program.

     A német nyelv 60%-ban LEXIKA 40%-ban helyi program.

     A történelem 80%-ban OM 20%-ban helyi program.

     A matematika 50%-ban Apáczai 50%-ban helyi program.

              Az informatika 100%-ban helyi program.

              A kémia 100%-ban Nemzeti TK program.

              A fizika 70%-ban Mozaik program.

     A biológia, földrajz, természetismeret 80%-ban Mozaik 20%-ban helyi program.

              Az ének-zene és etika 100%-ban Apáczai program.

              A technika 50%-ban Műszaki TK 50%-ban helyi program.

              A testnevelés 70%-ban OM 30%-ban helyi program.

              A hon és népismeret 80%-ban Apáczai 20%-ban helyi program.

 


EGÉSZSÉGNEVELÉSI  PROGRAM

 

 

Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere

 

A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, preferenciáikat.

 

Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

 

Az iskola gyermekekre gyakorolt hatása többrétegű. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott nevelési-oktatási terv, másrészt egy „rejtett tanterv” is hat, melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik.

 

Az iskolának a primer prevencióban (a betegség megjelenésének megakadályozásában, az egészség megőrzésében) van jelentős szerepe.

A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, és a differenciált testnevelés.

 

Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait, a fizikai-tárgyi és a pszichoszociális környezetének alakításával. Az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók ismereteinek bővítésére.

 

Problémafeltárás - helyzetértékelés

1. A helyzetértékelést egyrészt a szülők, a tanulók, a tanárok és az iskola alkalmazottai által kitöltött kérdőívek (Iskolai Minőségbiztosítási Rendszer- Comenius 2001) szolgálják.

Problémalista az egészségfejlesztés területéről:

-         jobban figyelemmel kellene lenni a tanulók egyéni terhelhetőségére,

-         elégedetlenség mutatkozik a tanulók viselkedéskultúrájával szemben,

-         elvárás az iskolai környezet feltételrendszerének a javítása (biztonságosabb udvar játékokkal, padokkal, virágokkal; a mellékhelyiségek állagának megóvása; az ebédlő higiénéjének, az étkezés kultúrájának javítása; a szaktantermek felszereltségének növelése; több, biztonságos sporteszköz beszerzése),

-         elégtelennek tartják az iskolai adottságok, felszerelések szabadidős használatának lehetőségét.

 

 

2. A 4-7. évfolyam összes tanulóját érintő –„Szorongás teszt” (egy standard, nemzetközi vizsgálóeljárás magyarországi változata) elemzése is képet ad tanulóink lelki egészségéről.

Kimutatja az erősen-, közepesen- és gyengén szorongó gyermekek számát úgy, hogy a szorongás állapotainak fiziológiai tüneteire is utal.

Tendenciák 2003-ban:

-         erősen szorongók: 6%

-         közepesen szorongók: 40%

-         alig szorongók: 54%

Önmagában ezek az eredmények nem rosszak, de ha belegondolunk, hogy a tanulók 39%-ának rendszeresen gyors a szívverése, 34%-uknak rendszeresen fáj a feje, 26%-uknak izzad a keze, akkor már az eredmények aggodalomra adnak okot.

 

         3. A testnevelők által végzett felmérések:

Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának méréséről a „Hungarofit tesztek” alkalmazásával gondoskodunk, évente két alkalommal (ősz, tavasz) végezzük el őket.

Az állóképességet a „Cooper-teszt” segítségével mérjük az 1-8. évfolyamon.

A felmérések anyagát minden testnevelést tanító pedagógus megkapta, a méréseket közösen, egységesen értelmezve, maguk végzik. Az eredményeket a nyilvántartó lapon rögzítjük, és egyenként, illetve évfolyamonként a tanév végén értékeljük.

 

Egészségfejlesztő team létrehozása, a tantestület részvétele

Az egészségfejlesztő csoportot az alábbi szereplők alkotják:

-         igazgatóhelyettes,

-         egészségnevelő-mentálhigiénikus,

-         biológus, testnevelő,

-         gyermekvédelmi felelős, drogügyi koordinátor,

-         szabadidő szervező, diákönkormányzatot segítő pedagógus,

-         osztályfőnöki munkaközösségek vezetői,

-         iskolaorvos, védőnő.

A team munkáját egy team-vezető irányítja, fogja össze.

Iskolai egészségstratégiánk megvalósítása a tantestület együttműködése nélkül elképzelhetetlen. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel.

 


A segítő, külső kapcsolatok rendszere

         A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munkánk kiszélesítésére, valamint szakemberek, szakértők bevonására.

1.     Szülők (család): legfontosabb társnak tartjuk ebben a munkában.

2.     Iskolaszék: szükségesnek látjuk megnyerni a támogatásukat, mert ők jelentik a hidat az iskola és a tanulók szülei között.

3.     Iskolaorvos, védőnő: az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el.

Feladataik:

-         a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, mely a testi-, érzelmi- és intellektuális fejlődésüket követi,

-         adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése,

-         közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában.

4.     Iskolapszichológus: a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek.

5.     Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadó: a gyermekvédelmi munkában és a konkrét államigazgatási ügyekben adnak segítséget.

6.     ÁNTSZ: egészségügyi szakellátást igénylő esetekben jelent segítő kapcsolatot, és konkrét segítséget az egészségnevelő munkában.

7.     Drogambulancia, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum: az iskolás korosztály veszélyeztettet a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezért fontos a kapcsolattartás kialakítása.

8.     Rendvédelmi szervek: ifjúságvédelmi munkatársaik a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, közlekedési témájú előadások tartásával segítenek iskolánknak.

9.     Vöröskereszt helyi szervezete, civil szervezetek: törekszünk a velük való hatékony kapcsolattartásra.

 

Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolai egészségneveléssel ahhoz akarunk hozzájárulni, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységben alapozódjanak meg.

 

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, témák az iskola pedagógia rendszerébe, összes tevékenységébe beépülnek. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

 


1.     Testi nevelés

-         higiénés nevelés (személyi higiéné, környezet egészségügy)

-         megelőzésre nevelés (betegségek, fertőzőbetegségek megelőzése)

-         kondicionálás (testnevelés, testedzés, sport, helyes testtartás)

-         balesetek megelőzése (közlekedési-, háztartási-, iskolai-, szabadidős-)

-         helyes táplálkozásra nevelés

 

2.     Lelki (mentálhigiénés) nevelés

-         önismeretre, önfejlesztésre nevelés

-         az emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés (barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben)

-         egészséges életvezetésre nevelés (konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a tanulás technikái, a tanulási környezet alakítása)

-         környezeti hatások feldolgozására nevelés (az értékek ismerete, a stressz hatása az emberre, túlterhelés, lelki ártalmak, urbanizációs ártalmak)

-         az abúzus és a deviancia megelőzésére nevelés (szenvedélybetegségek elkerülése)

-         érzelmi nevelés

 

3.     Szocio-higiénés nevelés

-         kommunikációs nevelés

-         családi életre nevelés

-         iskola-, munkahely pszichoklímájának alakítása

-         szerepfeszültségek felismerése és oldása

-         az izoláció megelőzés

-         pályaválasztás segítése

 

A tevékenység színterei

Tanórai foglalkozások

1.  Az osztályfőnöki órák (Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek... című programját alkalmazzuk 1-8. évfolyamon), az egészségtan tantárgy külön tantárgyként a 6. évfolyamon, a biológia, a természetismeret, a testnevelés és az életvitel és technika tantárgyak teljes egészében lefedik a fentebb említett egészség-nevelési témákat. A helyi tantervünkben ez részletesen ki van dolgozva.

2.           De minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészség-fejlesztéshez, a kollégák ezt felvállalva dolgoznak. Egészségfejlesztési lehetőségek a különböző műveltségi területeken:

Magyar nyelv és irodalom

   A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének az alapja, az irodalomnak meghatározó szerepe van az érzelmi élet fejlesztésében.

   A nyelvi- és a nem nyelvi kommunikációt, valamint a másik ember megértését elősegítő kommunikációt formálja.

   Az önálló feladatvégzés módszereivel ismertet meg.

   A nyelvi kultúra fejlesztésével megalapozza a sikeres szocializációt.

   Érzékenységet fejleszt az emberi értékek és emberi problémák felfedezése iránt, képességet fejleszt a konfliktuskezelésre.

 

Élő idegen nyelv

   A kommunikatív nyelvi kompetenciákat fejleszti a hallás, a beszéd, az olvasás, az írás alapkészségeken keresztül.

 

Matematika

   Formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást érzelmi és motivációs vonatkozásokban egyaránt.

         A gondolkodás örömének forrása, a mindennapi élet és a szakmák eszköze.

         Kiemelt területei: a döntési kompetencia-, a problémamegoldó gondolkodásmód és a kreativitás fejlesztése, a pontos, kitartó, fegyelmezett munka végzése, az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása.

         Fontos fejlesztési területe az akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése.

 

Ember és társadalom

         A történelem a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség számára.

         Az emberismeret hozzájárul önismeretünk elmélyítéséhez.

         A társadalomismeret fejleszti a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességeket.

         Kiemelt fejlesztési területeik: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a szociális érzékenység, és a környezetért érzett felelősség képességének kialakítása is.

 

Ember a természetben

         A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember és a természet megbonthatatlan egységet alkot, ezzel rámutat az egyének sajátos felelősségére is.

         A kémiai műveltségtartalmak figyelmet fordítanak a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is.

         A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak fontos eszközök arra, hogy a tanulók tudatosan törekedjenek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására (egészséges táplálkozás, egészséges életkörülmények, a betegségek megelőzése, a veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatásai stb.)

 

Földünk-környezetünk

   A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot változásban, fejlődésben mutat be, így fokozatosan kialakul a tanulók környezetért felelős magatartása és problémaérzékenységét is fejleszti.

Művészetek

         Nagyban hozzájárulnak a harmonikus személyiség kialakulásához.

         Ének-zene: az emocionális érzékenységet fejleszti.

         Dráma és tánc: a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elő a tanulók kapcsolatteremtő képességének kibontakozását, testi-, térbeli biztonságának javulását, hozzájárul mozgásuk harmóniájának kialakulásához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. Mindezt teszi csoportos mozgásos, hang- és térérzékelő gyakorlatokkal, páros bizalomgyakorlatokkal, koncent-rációs és lazítógyakorlatokkal, légzéstechnikai gyakorlatokkal, alapfokú mozgástréninggel, a különböző táncok alaplépéseivel

         Vizuális kultúra: tudatosítja az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát, kialakítja a látványok élvezetének képességét. Gyakorlati tevékenységei személyiségfejlesztők, segítik az érzelmi gazdagodást, a céltudatos önszabályozást, pl. a médiahasználati szokások kritikus megfigyelésével, a műsorokban megjelenő konfliktusok elemzésével.

         A rajz órák is lehetőséget biztosítanak a tanulóknak, hogy véleményt formáljanak az egészségről, mint értékről, melyet plakát formájában nyilváníthatnak ki.

 

Informatika

         Az információs és kommunikációs kultúra az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának döntő tényezője.

         Általa könnyen, gyorsan hozzájuthat az egyén az életvitelének alakításához szükséges információkhoz is.


Életvitel és gyakorlati ismeretek

         Kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között pl. a közlekedés-, egészség-, biztonság- és szabadidő-kultúra témakörei segítségével.

 

Testnevelés és sport

         Az általános és speciális mozgáskultúra megismertetésével és elsajátíttatásával, az életmódszemlélet alakításával, a tanulók személyiségének teljes pszicho-motoros fejlesztésével felkészít az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás és a tolerancia megismertetésére.

        Higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében.

        Igényt kelt a biomechanikailag helyes testtartás kialakítására és fenntartására.

        Elsődleges a biológiai érést, a gyermekek egészséges testi fejlődését támogató, a fizikai- és lelki kondíciót fejlesztő, a szórakozást, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció.

 

Tanórán kívüli foglalkozások

1.  Napközis foglalkozások kiegészítik a tanórai programokat, illetve a konkrét esetfeldolgozásokat. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is.

2.              Délutáni szabadidős foglalkozások: sportprogramok, a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások.

3.              Egészségfejlesztési-drogmegelőzési foglalkozások az OM-GYISM e tevékenységet támogató pályázatai alapján.

4.               Egészségnap: az iskola egészét átfogó előre tervezett program.

5.               Témahetek: pl.: egészséges táplálkozás, drogmegelőzés, pályaválasztás

6.               Hétvégi sportrendezvények, kirándulások, kulturális programok

7.               Erdei iskolák, túrák, nyári táborok

8.               Kapcsolódás más szervek, intézmények programjaihoz

9.               Kortárssegítő képzésbe való bekapcsolódás

10.       Szülői értekezletek: fórum, tájékoztató esetleg külső előadó közreműködésével.

11. Szakmai tanácskozásokon, tréningeken való részvétel: a tanárok felkészültségének fejlesztésére, de diákokat is meghívunk, amikor csak engedi a téma.

 


A célok kimunkálása

A helyzetkép felvázolása, a feltételrendszer elemzése után alakítottuk ki a program céljait, szerkezetét.

A célok kimunkálása során a következő időtávokban terveztünk:

 

 Rövidtávú célok

a; Az iskolai környezet javítása:

-         az iskola szabadtéri területeinek állapotjavítása,

-         szempont a diákok fizikai biztonsága,

-         a mellékhelyiségek állagának javítása, majd megőrzése,

-         az iskola világítóberendezéseinek korszerűsítése,

-         az osztálytermek berendezésének az egészségügyi szempontokhoz való igazítása,

-         az egyéni adottságokat is figyelembe vevő ülésrend kialakítása,

-         ügyelünk, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimálismértéket,

-         az ebédlő higiénéjének javítása,

-         a szaktantermek felszereltségének növelése,

-         biztonságos sporteszközök beszerzése,

-         az iskola felszerelései szabadidős kihasználásának fokozása,

-         fejlesztőszoba, tréningszoba létrehozása,

-         az egészségügyi szakembereknek színvonalas helyiség biztosítása.

b; Az iskolai légkör javítása:

-         partnerként kezelni a tanulókat, nyugodt, békés hangulat biztosítása, aktív részvételen alapuló tanulás-tanítás,

-         a tanulók viselkedéskultúrájának javítása, járatossá tenni őket az emberi kapcsolatok alakításában,

-         a tanulók egyéni terhelhetőségét jobban figyelembe vevő oktatás,

-         társas szabályok- és a felelősségérzet kialakítása, a házirend betartása,

-         nyitottságra törekvés, az új kezdeményezések, újítások támogatása,

-         minden tanulónak lehetőséget biztosítani a tanórán kívüli tevékenységeken való részvételre,

-         a napi munkarend, az órarend tervezésénél gondoskodni a mozgásigény kielégítéséről, óraterveinkbe beépíteni a tanórán kívüli mozgáslehetőségeket is,

-         a tanulók egymás között barátságosak, segítőkészek, együttműködnek a szabadidős tevékenységek során,

-         a tolerancia, a másság elfogadására nevelés pozitív példaadással,

 

-         az iskolaév folyamán a diákok komoly felelősséggel járó feladatokat kapnak (ügyelet, a DÖK-ben az iskola képviselőjeként szerepelni stb.,)

-         az iskola életével kapcsolatos fontos döntések meghozatalába a szülőknek lehetőségük van beleszólni.

 

 Hosszú távú célok

Egészségfejlesztő iskolává szeretnénk válni, a szó nemes értelmében.

        Minden rendelkezésre álló módszerrel segíteni kívánjuk a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

        Együttműködést akarunk kialakítani a pedagógiai-, az egészségügyi-, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy iskolánk egészséges környezet legyen.

        Iskolai egészségnevelést, iskola-egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk, együttműködünk a város szakembereinek hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési továbbképzéseket támogatjuk.

        Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak.

        Fejlesztőpedagógusokat alkalmazunk, tréningvezetők segítségét vesszük igénybe az egészséget érintő témákban.

        Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot kívánunk folytatni, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést és támogatja az egyéni előrejutást.

 

Mindennapos iskolai testedzési programunk

         Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás-programunk célja a gyermekek testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is.

Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, a társakkal történő kreatív együttműködés fejleszthető.

Iskolánk minden tanulója számára biztosítani kívánjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét. Ezt a kötelező testnevelési órák, a tömegsport-és célirányos sportfoglalkozások és a diáksport egyesületi edzések keretében valósítjuk meg.

A szaktanárok és a testnevelés szakirányú végzettséggel rendelkező kollégák közül hárman szereztek bizonyítványt a Magyar Gerincgyógyászati Társaság tartásjavító képzésén, és 17 fő tartáskorrekciós továbbképzésen vett részt.

 

         Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontokat  érvényesítjük:

-         minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban, úgy, hogy a testnevelési órát nem tartalmazó napokon több sportfoglalkozást kínálunk fel, minden tanulónak részt kell vennie valamelyiken,

-         minden testnevelés órán megtörténik a keringési-és légző-rendszer megfelelő terhelése,

-         minden testnevelési órán van a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna,

-         a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartására és az izomerősítések különböző testhelyzeteire figyel,

-         minden testnevelési óra örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is,

-         a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban,

-         a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz,

-         igyekszünk kihasználni a közeli sportlétesítmények (uszoda, műjégpálya) biztosította testmozgási lehetőségeket is,

-         a program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében.

 

Reméljük, hogy megvalósuló programunkkal nagyban hozzá tudunk járulni tanulóink örömteli, egészséges testmozgásához, és ezáltal az egészséget értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé válásukhoz is.

 

Értékelés, újabb célkitűzés

         Egészségnevelési programunk eredmény-értékelését tervezzük évente.

Az értékelés eredményeit, valamint a tapasztalatokat és az új információkat figyelembe véve módosítjuk célkitűzéseinket, és újabb végrehajtási tervet készítünk.

Az újabb célkitűzést egy ismételt állapotfelméréssel kezdjük, ami méri a programunk hatékonyságát, és valós kiindulási alapot jelent az újabb célmeghatározáshoz.

Felméréseink:        - egy újabb önértékelés

                            - a „Szorongás-teszt” megismétlése

                            - egy újabb, lelkiállapotot mérő tesztelés

                            - a tanulók fizikai teljesítménymérése.

Az éves munkaterveinket a „mátrix-módszer” segítségével készítjük el.

        

         Bízunk benne, hogy kedvező változások fognak beállni a konkrét területeken, de nemcsak ott, hanem az iskola légköre is pozitívan változik, és javulnak az egészségfejlesztés esélyei.

 


KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

 

 

Helyzetelemzés, helyzetkép:

 

Miskolc az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának nemzetiségi összetétele sokszínű: németek, szlovákok, görögök, bolgárok is élnek városunkban. Az etnikai kisebbség száma folyamatosan növekszik, ehhez hozzájárul a környező településekről betelepülő roma családok száma.

Miskolc és környéke bővelkedik természeti értékekben: termálvízben, forrásokban – karsztforrásokban, védett állatokban - növényekben.

A város határában van a Bükki Nemzeti Park.

A város nevezetességei, mint műemlékei, főutcája, történelmi emlékhelyei jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek.

A környezetvédelem terén a hulladékgazdálkodás, a város szelektív hulladék gyűjtés kezdeményezése, a gyárakból és a közlekedő járművekből kikerülő szennyező anyagok csökkentése, kezelése igényel nagy odafigyelést.

 

 

Az iskolánk

 

Az iskola paneljelleggel és a környezete egyhangú bérházakkal nem igazán a legesztétikusabb a tanulóink számára. Iskolánkat és a közvetlen környezetét fokozatosan varázsoltuk otthonosabbá, színesebbé. Ezt az osztálytermekben már hagyományosan az alsó tagozatos osztályok megvalósítják.

Az iskola udvarának és parkjainak egy-egy részéért a diákönkormányzat szervezésében az osztályok vállalnak felelősséget.

Évente kétszer – ősszel és tavasszal – takarító, csinosító akciót szervezünk az iskola valamennyi tanulójának részvételével.

Iskolánk udvarán a betonrengeteg emberibbé tétele céljából 1984-ben haranglábat állítottunk fel. Ez lehetővé teszi, hogy az iskola rendezvényei ünnepélyesebbek legyenek.

Iskolánk tanárai képesek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására.

 

Az iskola működése a környezeti nevelés szempontjából:

Az iskolánkban jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglakozik intenzíven a környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak akik időnként egy- egy tevékenységi területhez kapcsolódnak. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életünknek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladhatunk előre. A további munkánkban szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére.

 

 

 

 

A környezeti nevelés színterei iskolánkban:

Hagyományos tanítási órákon

 

 A tanórákon hozzá rendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kap a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a tanulóknak is köze van. Különböző interaktív módszereket felhasználva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink alkalmazható ismereteket szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan tevékenykedni a környezet megóvásáért.

 

Az egyszerű víz, talaj és levegővizsgálati módszereket tanteremben megtartott órákon tanítjuk meg. Külön kiemelten kezeljük az elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

 

Nem hagyományos tanórai keretben

 

A tanév során az osztályok egy része erdei iskolában tölt öt napot vagy intézmény - és múzeumlátogatásokat szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik.

 

Nyáron a tanulók egy része nyári táborozáson vesz részt a Balatonmáriafürdő-i

táborban, melyet városuk önkormányzata tart fenn. Itt a tanulók megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét, megismerkednek a Balaton növény- állatvilágával és természeti értékeivel.

 

Tanórán kívüli programok:

 

-         A gyerekek olyan versenyeken indulhatnak, ahol a környezet és természetvédelem

fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Herman Ottó Verseny).

 

-         Idegen nyelvi fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek a természetvédelemmel kapcsolatos cikkek is.

 

-         Részt veszünk több egész éves környezetvédelmi versenyen(Pl. Városi-megyei környezetvédelmi vetélkedő, zuzmó program, Elsősegély- ismereti).

 

-         Környezetvédő csoportunkkal vállaltuk a Szinva tanösvény gondozását, bemutatását.

 

-         Különböző akciókban veszünk rész:

Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem -, alumínium-papírgyűjtést) szervezünk. A legeredményesebben gyűjtőket jutalomkirándulásra visszük (pl. Mátrába, a Nyíregyházára v. Debrecenbe Állatkertbe, a Hortobágyra).

     Fotókiállítást rendezünk nyári táborozásainkról.

 

Erőforrások

 

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

 

 

Nem anyagi erőforrások

 

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskola környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskola környezeti nevelési munkájába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak.

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére és figyelmeztesse a társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelt feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségnek.

 

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során a tanórai és a tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában, az erdei iskolának, a hulladékgyűjtési akciónak, a nyári táboroknak.

 

Iskolapszichológus. Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok elemzésével segíti a környezeti nevelési munkánkat.

 

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés terén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván. Az iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrész a környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.

 

 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak.

Az iskolai adminisztrációs dolgozók segítségével gyűjtjük a hulladékpapírt. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékfejlesztés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükség van.

 

Iskolán kívüli együttműködés:

 

Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósításához is fontos.

Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programot.

 

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és a tanórán kívüli

környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények (múzeumok, vadaspark, MIVÍZ központ) meglátogatása.

 

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismeretekkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünknek több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken (pl. KÖNE, ÖKO –kör).

 

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé. Diákjaink étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön a választék az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékekből és gyümölcskínálatból.

 

Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

 

Költségvetés

Az iskola költségvetéséből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését és környezetkímélő működtetést szolgálják.

 

Alapítvány

Rászorultsági alapon támogatja a tanulók erdei iskolai és tanulmányi kiránduláson

való részvételét. Minden tanulónak, osztályközösségnek írásos kérvényt illetve pályázatot kell beadni a támogatás kéréséhez.

 

Külső erőforrások

 

Fenntartó

Mivel az iskola egyik kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó minden évben egy jelentős összeggel támogatja tanulónként a környezeti nevelési munkát. A pénzösszeg elosztásáról egy munkacsoport dönt.

 

Saját bevétel

Rendezvények, hasznos anyag gyűjtés.

 

Pályázat

 A kollégák figyelik a környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokat. Az elnyert összeget arra kell fordítani, amire a kiírás szólt.

 

Alapelvek, jövőkép, célok

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk.

·        fenntartható fejlődés,

·        a kölcsönös függőség, ok- okozati összefüggések;

·        helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

·        alapvető emberi szükségletek,

·        emberi jogok,

·        demokrácia

·        elővigyázatosság,

·        biológiai és társadalmi sokféleség,

 

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a tanuló fejében egységes rendszer alakuljon ki!

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanulókban. Ilyenek például:

·        alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

·        ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

·        szintetizálás és analizálás;

·        problémaérzékenység, integrált megközelítés;

·        kreativitás;

·        együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

·        vitakészség, kritikus véleményalkotás;

·        kommunikáció, média használat;

·        konfliktuskezelés és megoldás;

·        állampolgári részvétel és cselekvés;

·        értékelés és mérlegelés készsége.

 

 

Az iskola a környezeti nevelés színtere

 

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területen. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk.

Belvárosi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a tanulók szemléletét alakítsuk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek óta ezért foglakozunk tudatosan környezeti neveléssel.

Munkánk az élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egészséges egészként lássák a természete, s benne az embert. A természetismeret, technika, kémia , fizika, biológia, földrajz tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki humán területeken is.

 

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy tanulóink egységes képet alakítsanak ki az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink:

·        tanulmányi kirándulások, táborok, erdei iskolák,

·        kézműves foglalkozások,

·        látogatás múzeumban, állatkertben, nemzeti parkban, hulladék égetőnél,

·        versenyek, szakkörök, iskolazöldítés,

·        DÖK nap,

·        projektek (pl. savas eső, zuzmóprogram, víz vizsgálat),

·        modulok az erdei iskolában,

·        Zöld Napok (vetélkedők),

·        Iskolai, nemzetközi projektek.

 

Módszerek:

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:

·        együttműködő tanulási technikák,

·       játékok,

·        modellezés,

·        projektmódszer,

·        riportmódszer,

·        terepgyakorlati módszerek,

·        kreatív tevékenység,

·        közösségépítés,

·        művészi kifejezés

 

Az iskola jövőképe:

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők, és a gyerekek által közösen kialakított iskolakeretben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Tanulóink és dolgozóink figyelnek az intézményünk energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Tanulóink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a lakótelepen. A szülők azért választják intézményünket, mert a tanulók harmonikusabb,  stresszmentesebb körülmények között tanulnak, az erdei iskolai programunk pedig városi szinten elismert.

 

 


Célok, feladatok

 

A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását kell segíteni. A felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének a megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel, a természete, az élő és élettelen környezetet tisztelő erkölcsi alapelvek megalapozása, kialakítása a cél. A fenntarthatóság pedagógiája olyan élethosszig tartó tanulás, amely tájékozott, tevékeny állampolgárokat nevel. Ezért elengedhetetlen a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése. Az emberiség jövőjének biztosítása, vagyis a fenntarthatóság érdekében fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy megértsék a természet komplexitását, lássák, hogy a társadalom, az egyén, illetve a közösségek tevékenységeinek ezzel összhangban kell lenniük. Különös figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Alakuljon ki bennük a környezet iránti büszkeség, felelősség és a tisztelet. Olyan állampolgárrá váljanak, akik ismerve tetteik következményét úgy élnek, hogy környezetükben ne okozzanak sebeket.

 

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

 

Biológia.

A tanulók

-         ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, mérséklés lehetőségei;

-         ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;

-         ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;

-         ismerjék meg a környezet egészségügyi problémáit;

-         legyenek képesek egészségügyi problémák megelőzésére, mérséklésére;

-         sajátítsák el a testi- lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

 

A tanulókban

-         alakuljon ki az ökológiai szemléletmód.

 

Földrajz

A tanulók

-         szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;

-         érzékeljék és értékeljék a környezetükben lezajló változásokat, mint a     természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

-         ismerjék meg a világ globális problémáit;

-         ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit.

 

 

Fizika

A tanulók

-         váljanak képessé a természeti változások magyarázatára;

-         ismerjék meg az élő természetre káros fizikai hatásokat (sugárzás, zaj, rezgés)

-         egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;

-         ismerjék fel a fizikai törvényszerűségeket és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat. Valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

-         tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;

-         mérjék fel annak a fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;

-         ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

 

Kémia

A tanulók

-         ismerjék meg- és fel a veszélyes anyagok tulajdonságait, kezelésüket.

-         rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

-         törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,

-         legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;

-         értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

 

Magyar nyelv és irodalom

Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év).

A tanulók

-         ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);

-         egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

 

Általános iskola – felső tagozat.

A tanulók

-         ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;

-         törekedjenek az anyanyelv védelmére;

-         sajátítsák el a média elemzésének technikáját;

-         tudjanak disputát folytatni.

 

A tanulókban

-         alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;

-         növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;

-         fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

 

Testnevelés

A tanulók

-         fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják az egészséges testi fejlődésüket;

-         legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;

-         értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

-         igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek;

-         sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. a méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);

-         tudatosítsák általa az egészséges és a környezet komplexitását.

 

Történelem

A tanulók

-         értsék és tudják, hogyan és mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;

-         tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;

-         ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;

-         értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

 

 

 

 

Idegen nyelv

A tanulók

-         váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;

-         legyenek érzékenyek a hazai környezet problémáira és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;

-         ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;

-         legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni;

-         állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön;

A tanulókban

-         alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;

-         fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció-képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

 

Matematika

A tanulók

-         váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;

-         legyenek képesek környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;

-         tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;

-         logikus gondolkodása, a szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön;

-         tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;

-         váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;

-         ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;

-         legyenek képesek reális becslésre;

-         tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

 

A tanulók

-         alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;

-         alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készséget.

 

Ének-zene

A tanulók

-         ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

-         ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;

-         fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenítését a népdalokban;

-         vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;

-         tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;

-         fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

 

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók

-         ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

-         ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;

-         ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére;

-         tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;

-         ismerjék a természetes alapanyagok használatát;

-         legyenek képesek műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;

-         legyenek lépesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;

-         ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;

-         tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;

-         kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

 

Technika

A tanulók

-         ismerjék a gyakorlati foglakozáshoz kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően alkalmazni;

-         ismerjék meg a higiéniai követelményeket és tudják ezeket gyakorlatban alkalmazni;

-         tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; energiatakarékosság;

-         ismerjék meg a technikai fejlődés történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit;

-         ismerjék meg a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, anyagtakarékosság;

-         látogassanak meg helyi üzemeket, létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban.

-         alakuljon ki a tanulókban az ökológiai szemlélet.

 

 

Osztályfőnöki teendők

A tanulók

-         a környezet megóvása, szépítése, otthonossá tétele, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresésére is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

-         Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos órai kereteket megbontó tevékenységeit, pl. a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolabüfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, a különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti az egyes szaktárgyakat.

-         Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha legalább egy, de inkább négy évre szóló szocializációs programnak felel meg.

-         A dohányzás, drog, alkohol, rossz táplálkozás

 

Diákönkormányzat

 

A tanulók

-         ismerjék meg a tanulók a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt;

-         ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére;

-         tanuljanak meg kialakítani és gyakoroltatni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat;

-         legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani;

-         fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény;

-         alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

 

A megvalósítás tervszerűségét segíti egy környezeti nevelési munkacsapat 1 fő vezető 1 alsós, 1 felsős nevelő (az adott év tantárgylebontása alapján kiválasztva)

 

 

Feladatuk:

-         az éves terv elkészítése és a megvalósítás koordinálása

-         pályázatok figyelése

-         programok ajánlása

-         a változások értékelése

-         diákönkormányzat bevonása: - tisztaság ellenőrzése

  - ebédelés rendje

-         energiatakarékosság (víz, villany)

 

 

Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok

és a változást segítő feladatok

 

 

A helyzetből adódó jellemzők

             Célok

    Tevékenység, feladat

Nagy forgalom

·        Közlekedés biztonság

      növelése

·        Kerékpáros és gyalogos közlekedés

·        Közlekedésbiztonsági ismerete, kiemelt tanítása

·        Biztonsági felszerelések ösztönzése

légszennyezés

·        csökkentés

·        zöldesítés az iskola

      környékén,

      az iskola udvaron

·        növények gondozása, ápolása

·        gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása

szemét

tiszta, egészséges környezet

·        szeméttárolók sűrítése

·        szelektív hulladékgyűjtés

·        felvilágosító előadás

·        egészségkárosító anyagokról és fertőzési veszélyekről

az iskolabelső

tiszta, meghitt környezet

·        festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák,

      elősarok;

·        portalanítás (atkák-allergia)

·        gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok, szén-dioxid

·        lábtörlő alkalmazása

      (egész évben)

energia- felhasználás

világítás

takarékos fűtés

Egészséges, takarékos természetes fény preferálása

·        nyílászárók javítása,

      tető szigetelése

·        hagyományos fénycsövek

cseréje

·        energiatakarékos,

      kompakt izzókra

vízfelhasználás

egészséges ivóvíz

·        víztakarékos öblítés,

csapok karbantartása

csatorna

csatorna karbantartása

·        ecetsav, mosószóda,

      szódabikarbóna és egyéb

      környezetbarát takarítószerek

      alkalmazása

udvar, iskolabüfé

biztonságos aljazat

egészséges ételek, italok

·        aszfaltozott rész felújítása

·        gyümölcslevek és teák

·        friss és aszalt gyümölcsök

·        joghurtok, gabonapelyhes

édességek, sajtok

Az iskola

eszközellátottsága

a tanítás – nevelés

élményközpontúságának növelése

esztétikai érzék fejlesztése

·        tantermekben írásvetítő, tv,

videó, számítógép

·        esztétikus dekorációk, falitáblák

·        ismeretterjesztő folyóiratok,

könyvtár, médiatár

 

 

Jeles napok jegyzéke

Február 2.                      Vizes élőhelyek

Március 6.                      Nemzetközi Energiatakarékossági Nap

Március 22.                    Víz Világnapja

Március 23.                    Meteorológiai Világnap

Április 3.                        Csillagászati Világnap

Április 4.                        Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.                        Egészségügyi Világnap

Április 11.                      Költészet Napja

Április 18.                      Műemlékvédelmi Világnap

Április 22.                      Föld Napja

Április 24.                      Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8.                         Nemzetközi Vöröskeresztes Világnap

Május 10.                       Madarak és Fák Napja

Május 15.                       Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.                       Nemzetközi Klímaváltozási Nap

Május 18.                       Múzeumi Világnap

Május 24.                       Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.                       Dohányzásmentes Világnap

Június 5.                         Környezetvédelmi Világnap

Június 8.                         Óceánok Világnapja

Június 17.                       Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.                       A Nap Napja

Június 25.                       Barlangok Napja

Július 1.                          Építészeti Világnap

Július 11.                        Népesedési Világnap

Augusztus 9.                  Állatkertek Napja

Szeptember 16.              Ózon Világnapja

Szeptember 22.              Autómentes Nap

Szeptember 23.              Takarítási Világnap

Október 1.                     Zene Világnapja

Október 4.                     Állatok Világnapja

Október 8.                     Madárfigyelő Világnap

Október 8.                     Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnap

Október 10.                             Lelki Egészség Napja

Október 15.                    Nemzeti Gyaloglónap

Október 16.                    Élelmezési Világnap

Október 21.                    Földünkért Világnap

Október 31.                    Takarékossági Világnap

November 8.                  Városok Napja

November 17.                Füstmentes Nap

November 27.                Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1.                   AIDS Elleni Világnap

 

 

 

Ökológiai fogyasztóvédelem az iskolában

 

Célja:

 

·        A környezettudatos értékrenddel bíró fogyasztói réteg kialakítása

·        Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és fogyasztóvédelmi ismeretek         elsajátítása

 

Feladatokhoz kapcsolódó követelmények:

 

·        Ismerjék meg a modern hulladékgazdálkodás alapelveit (megelőzési programok, iskolai szelektív gyűjtés bevezetése, papírgyűjtések, hulladékszegény irodák és rendezvények …)

·        Ismerjék fel az intézmény üzemeltetésénél az energiagazdálkodás fontosságát, minimálisra csökkenteni a környezet terhelését (Takarékos fűtés, az elektromos áram és víz gazdaságos felhasználása. Figyelmet fordítani a rendezvények hangosításának egészségkárosító hatására!)

·        Tudják, melyek azok az emberi egészségre veszélyes anyagot tartalmazó iskolaszerek, amelyek általában a környezetre, az élővilágra is veszélyt jelentenek – gyártásban, felhasználáskor vagy hulladékként. / pl: lakkozott ceruza, alkoholos filc, gyurma, folyékony ragasztó, patronos töltőtoll, javítófesték, stb./

·        Ismerjék és részesítsék előnyben a

-         környezetbarát iskolaszereket / favonalzó, gumiradír, fémfaragó, diszperziós ragasztó /

-         újrahasznosított hulladékból gyártott cikkeket / füzetek /

-         egészségkárosító anyagtól mentes eszközöket / ha műanyag, akkor ne PVC legyen /

-         tartós, javítható áruk (bőrtáska, fém golyóstoll)

-         kevés hulladékot termelő termékeket (töltőtoll, ceruza)

-         energia forrásként használják a napot, ha az nincs akkor a feltölthető akkumulátort, adaptert)

·        Ismerjék az egészséges táplálkozás szabályait.

 

Kerüljék a

-         szénsavas, cukrozott italokat

-         csipszeket, kekszeket, ropikat

-         azokat a cukrokat, ételeket amelyekben egészségkárosító anyagok vannak

-         az alkoholt és a drogot

·        Tudják, hogy a dohányzás káros az egészségre, és a környezetet is szennyezi.

·        Alkalmazzanak környezetbarát tisztálkodó, és tisztítószereket.

·        Ismerjék a piac, marketing és a reklám szerepét.

·        Felismerjék a minőséget és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

 

 

A fogyasztóvédelmi oktatás szerepe az iskolában

 

·        Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például:

-         Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései;

-         Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;

-         Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

-         Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások

-         Magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái;

-         Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozási kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás;

-         Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk;

-         Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia;

-         Történelem – EU fogyasztó jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb;

-         Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai;

-         Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?).

·        Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

·        Iskolán kívüli helyszínek (piaci séta, üzletek, bankok látogatása)

·        Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

·        Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.


Óvoda Helyi Nevelési Programja

 

1. Bevezető gondolatok

 

„ Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

megtanulnak hinni.

Ha a gyerekek hitelesen élnek,

megtanulják mit jelent szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

megtanulják megkeresni a szeretetet a világban.”

 

                                                                              / Dorothy Law Holtz /

 

 

 

Az emberi személyiség kibontakoztatása  -  a születéstől  a kamaszkoron át a felnőtt korig - , hosszú folyamat. Ezen belül az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával.

 

A katolikus közoktatás, ezen belül a katolikus óvodai nevelés arra kötelezi el magát, hogy a teljes személyiség kiformálására törekedjen, ezért a vallásos nevelést egészen különleges eszköznek tekinti.

 

 A gyermek Isten ajándéka, amely a katolikus óvoda evangelizációs munkája során tárul föl.

 Ebben a folyamatban szerzi első vallásos ismereteit, ezért fontos hogy az őt körülvevő felnőttek élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét.

 

Programunkban kiemelt helyet kap a Teremtett világ megismerésére nevelés, a környezettudatos magatartás kialakítása. A környezeti nevelés állandóan, mindenkori folyamatossággal jelenlévő hatás az óvodában.

 

A környezetbarát életvitel kialakulásához fontos a környezetbarát óvoda megteremtése.

Növendékeinknél szeretnénk elérni, hogy az öröm és a hála fényében csodálkozzanak rá teremtett környezetükre.

 

 


 

1.1. A katolikus közoktatási intézmények küldetése

 

 

„ Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette.” ( Lk 13,24.)

 

 

Küldetésünk a társadalom, a család felé

 

 

Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése alapvető magatartása, lelkisége kell, hogy legyen a Krisztust követő embernek. (Mt 5,11-16) Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie.

Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai nevelésnek is.  

 

A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus intézmények legsajátosabb jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.

Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. (Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre azután ráépülhet a hit.)

A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segít az igazi értékek felé.

 Éppen ezért óvodánk nyitott mindazon családok számára,akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartjuk saját vallási szokásaikat.

A mindennapok eseményei, az egyházi év ünnepei bőséges lehetőséget nyújtanak keresztény hitünk megélésére, a családokkal való együttműködéssel magasabb lesz a gyermekek neveltségi szintje.

Törekszünk arra, hogy minden gyermekben megtaláljuk azt az értéket, amelynek kibontakoztatásával erősítjük egyéniségét.


 

Küldetésünk a pedagógus felé

 

Az Egyházban a katolikus óvoda szerepe egyre nagyobb. „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.”

A katolikus iskolában (óvodában) … a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek, az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.

Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógusfüggő. Céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat, sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. segíthet az igaz értékek megtalálására.

 

Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is!

A katolikus óvoda messze sugárzó otthona a benne megvalósuló keresztény életnek, amelyet minél több család számára szeretnénk vonzóvá tenni. Mély meggyőződésünk, hogy a gyermek Isten ránk bízott ajándéka, szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló és pasztorációs munkája kell talán, hogy ezt a kincset a szülők számára fokozatosan föltárja. Éppen ezért  olyan dolgozókra van szükség, akiknek mindennapi életük tesz tanúságot hitük mellett.

 

Küldetésünk a gyermek felé



Az óvodás gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg.

A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja „saját képére és hasonlatosságára”, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni.

 

A katolikus óvoda egész napja egy sajátos jellegű világszemlélettel történik. - Hitünk szerint mi mindig eggyel többen vagyunk: köztünk van Krisztus.

 

A katolikus óvoda éppen olyan gyermekintézmény, mint az állami fönntartásúak, azonban szemléletében, életrendjében arra törekszik, hogy növendékeiben megalapozza a krisztusi értékrendet, s azon belül a katolikus életformát.

 Mindennapos „lelki beszélgetéseink” alkalmával a gyermekekben alakítjuk a hit elfogadásának képességét. Ebbe építünk be „erkölcsi beszélgetéseket” is, melyeken örökérvényű igazságokat dolgozunk fel a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. (szeretet, segítés, igazmondás, egymásra figyelés, bocsánatkérés, vigasztalás...)

 

Az egészségesen fejlődő gyermek a katolikus óvodában eléri az óvodáskor végére az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

 

Minden pedagógus figyel a tehetségre utaló jelekre, és képességeinek megfelelően foglalkoztatja az ilyen gyermekeket, ugyanakkor a felzárkóztatásra is nagy hangsúlyt fektet.

 

Az elkötelezettség, az érdekeltség, az összehangoltság egyensúlyban tartásával kívánunk megfelelni a kihívásoknak, amellyel kiváltjuk valamennyi partnerünk elégedettségét, elismerését.

 

1.2. Az Egyház  nevelésre irányuló alapelvei

 

 

Az Egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló küldetésének megvalósítása során főként azokkal az eszközökkel él, amelyeket maga Jézus Krisztus bízott rá, de felhasználja azokat az eszközöket is, amelyek különböző korokban és különféle kultúrákban alkalmasak arra, hogy természetfölötti céljához közelebb segítsék, és előmozdítsák az emberi személy kibontakozását. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására.

 

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét, és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”

 

A katolikus óvoda, iskola része az Egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus óvoda, iskola által, mely felkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet.

Amikor a katolikus nevelésről szólunk – Jézus által adott küldetésről van szó – szükséges megfontolni:

 

·         A Szentírás tanítását, belőle Jézus nevelői és tanítói magatartását, az apostoli küldetést,

·         Az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit,

·         A zsinati dokumentumokat, pápai megnyilatkozásokat.

 

 

1.3. A katolikus óvoda helyi nevelési programjának elkészítésekor figyelembe vettük:

 

• a módosított Óvodai nevelés országos alapprogramját;

• az Egyházi Törvénykönyv ide vonatkozó részeit;

• a katolikus egyházi dokumentumok nevelésre vonatkozó részeit;

• a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét

 


 


2. Katolikus óvodakép, katolikus gyermekkép

 

2.1. Az vodaképe

 

 

A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely segíti a családi nevelést. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével hozzájárul a gyermekek környezettudatos magatartásának alakulásához.

     

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                 A katolikus óvoda nevelési célja

 

A gyermekek nevelése a bennük lévő lehetőségek, értékek folyamatos kibontakoztatása, hogy olyanná váljanak, amilyenné Isten öröktől fogva elképzelte őket.

 

A gondviselő mennyei Atyától tanult szeretettel, személyes bánásmóddal figyelünk a ránk bízott gyermekekre. Szeretnénk nekik továbbadni azokat az értékeket, amelyek meghatározzák, és boldoggá teszik a mi életünket.

 

 

 

Óvodai nevelésünkben alapelv

 

 

-„Engedjétek hozzám a gyermekeket!” (Lk 18,16 b) – mondta Jézus az őt hallgató embereknek.

A gyermekek nevelése örök életre szóló feladat a család számára. Fontos, hogy lehetőségük legyen olyan intézményt választani gyermeküknek, amely elképzelésük szerint segíti őket a nevelésben.

Óvodánkban felvállaljuk, hogy megalapozzuk a katolikus hitet, és a vallásos élet felé irányítjuk őket. Valljuk, hogy óvodánk „vezetője” Jézus, Aki segít minket ebben a munkában.

Alapelv továbbá:

o A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A gyermekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül.

o Képviseld a legjobbat bátran, de a mód, ahogy képviseled, szelíd legyen! - Ezt tartjuk a legfontosabbnak nevelő-oktató munkánk során.

o A nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez és a keresztény értékrendhez kell igazodniuk, a gyermekek jogai és kötelességei figyelembe vételével.

o A katolikus/keresztény pedagógiában megvalósítható innovációs törekvéseket támogatjuk.

o Nevelőmunkánk során és a családokat támogató programokkal segítjük a nemi szerepek, az identitás kialakítását.

o A nevelés biztosítja az óvodás gyermek számára a szabad játékot, e tevékenységen keresztül lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását.

o Az óvoda és iskola közötti átmenet sikeressége érdekében fejlesztjük a beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonásokat, kompetenciákat.

o Figyelünk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek önazonosságának megőrzésére. (Jelenleg nincs ilyen növendékünk. Amennyiben szükséges lesz, kapcsolatba lépünk a megfelelő hatóságokkal, szervezetekkel is.)

 

Az óvoda funkciói

 

 

Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció, valamint a hit felébresztése, és a gyermekek életkorához mért fejlesztése.

Mindezek célja az óvodába járó gyermekek kiegyensúlyozott életének biztosítása.

 

2.2. Az óvoda  gyermekképe

 

A katolikus óvoda a katolikus nevelési rendszer szerves része. A katolikus óvodai nevelésben a hit felébresztése, és a gyermekek életkorához mért fejlesztése a legfőbb cél.

 

Célja továbbá az óvodás gyermekekben a minket szerető Isten képének kibontakoztatása a keresztény pedagógus példája nyomán, valamint harmonikus, kreatív, embertársaikkal szemben felelősségteljes személyiséggé formálni őket, illetve ennek alapjait megvetni.

 

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. A gyermeket megillető jogok tiszteletben tartására irányul, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő nevelési hozzáférést.

A megvalósuló feladatok módjának és mikéntjének megfogalmazásából rajzolódik ki a katolikus gyermekkép.

 

Az óvoda környezetével, céltudatos, tervszerű munkával segíti a gyermek készségeinek és képességeinek kibontakozását, pozitív énképének alakulását.

 

Az iskolai tanuláshoz szükséges személyiségvonások folyamatosan fejlődnek, ami akkor lehet eredményes, ha az óvodáskort nem az iskolára való felkészülés korának, hanem a valódi boldog gyermekkornak tekintjük.

 Fontosnak tartjuk, hogy az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermekek személyiségéhez igazodjanak.

 

Emellett csoportos tevékenységgel olyan szocializációs színtereket kívánunk teremteni, ahol meríthetnek egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmakból.

 

Alapvető követelménynek tartjuk biztosítva minden gyermek számára a gyermek emberi méltóságának tiszteletét, szükségleteinek maradéktalan kielégítését, befogadó, szeretetteljes légkör biztosítását.

 

 

3. A személyiségfejlesztés fő feladatai:

 

·       A környezeti nevelés komplex felfogásából, a műveltségi tartalmakat, amelyeket közvetíteni akarunk, összehangoljuk, hogy azok kiegészítsék, teljessé tegyék egymást.

·       A környezetvédelmi tevékenységek gyakorlása közben a környezet tevékeny megismerésével a természet szeretetére, annak tisztaságára, épségének óvására, a környezet esztétikájára nevelés.

·       A tapasztalatok, élmények, a személyes példamutatások váltsanak ki olyan pozitív érzéseket, mint a szeretet, vonzalom, gondoskodás, tisztelet, kellemes és jó érzések sokasága.

·       Alapvető követelménynek tartjuk a gyermekek személyiségére irányuló elfogadást,tiszteletét.

·       Az erkölcsi értékek alakítása, a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül ( a jó - rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése - saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett - megfelelő értelmezéssel párosulva, s a nevelő személyes példáján

          keresztül).

·        Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása során az óvodai módszerek segítségével, hogy ezen keresztül fejlődik megismerő kognitív képességei:

         egyre pontosabb, valósághű észlelés, figyelemösszpontosításra való            
         képesség, valósághoz közelítő képzeleti működés, reproduktív emlékezet,       

         problémamegoldó és relatív gondolkodás, az alakuló fogalmi gondolkodás.

 

·        Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfortérzetének biztosítása, jó szokások kialakítása.

·        A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása.

3.1.  Az egészséges életmód alakítása

 

Nevelésünk területei:

·        Gondozás. Testi nevelés, mozgásigény kielégítése.

·        A betegség megelőzési és egészség megszerzési szokások alakítása.

·        Egészséges, biztonságos környezet kialakítása, a környezet védelméhez és megóvósához  szokások alakítása, életviteli és higiéniai szokások.

        

A gyermekek gondozása, énkép fejlesztése

 

A gondozásnak óvodánkban alapvető szerepe van, az egész óvodai életet átszövi. A gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez.

A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez.

A felnőtt mintát ad,  tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat. Fontos, hogy ismerjük a gyermek otthoni szokásait is.

Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálási tevékenységek közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése alakítja a gyermek énképét és segíti önállóbbá válását is a rájuk bízott feladatok sikeres teljesítésével.

Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér, ezért fontosnak tartjuk, hogy a gondozási tevékenységekre a napirendben elegendő időt biztosítsunk, hogy minden gyermek nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben saját tempójának megfelelően végezhesse ezeket.

Mindez által kialakítjuk a gyermekek helyes napirendjét, magatartási és viselkedési szabályait, megalapozzuk az egészséges életmód higiénés szabályait, közvetlen kapcsolatot hozva létre a gyermek és környezete között.

A gyermek óvodába lépésekor minden szülővel személyiséglapot töltetünk ki, mely tájékoztatást ad számunkra a gyermek mozgás és beszédfejlődéséről, a családi nevelés jellemzőiről, esetleges betegségéről, így megtervezhetjük az egyéni bánásmódot.

A környezeti tényezők, a felnőttel való szeretetteljes kapcsolat segíti az örökletes adottságok kibontakozását. Ezért fontosnak tartjuk, hogy óvodánk feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásait elősegítsék, hogy a gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően képes legyen a környezetében való legoptimálisabb alkalmazkodásra. Igyekszünk megértő viszonyt, tapintatot, elfogadást kialakítani velük szemben, őszinte szeretettel modellként

eléjük állni, illetve a szülői hatást erősíteni. Tehát személyiségünkkel, környezeti

attitűdjeinkkel, értékrendünkkel követendő példát tudunk elérni.

A mindennapok, cselekedetei így válhatnak szokásalakító gyakorlattá.

Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit és az esztétikus, higiénikusgondozásra fordítható időszükségletét. Fontosnak tartjuk, hogy minden rugalmas szervezéssel menjen végbe.

Az étkezések azonos időpontban, kulturált körülmények között zajlanak. A tízórai folyamatos, az ebéd kötött időtartamú, de figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit.

Figyelünk a természeti és technikai környezettel kapcsolatos szokások / az élet tisztelete, a szemét és hulladék kezelése, az igényszint alakulása a környezetével kapcsolatban

Környezetesztétika /, munkaszokások / a növények és állatok gondozásával kapcsolatos tevékenységek, a takarékossági szokások- víz, energia, használati tárgyak / következetes kialakítására.

Az óvónői-gyermek kapcsolat kiegészíti, de nem helyettesíti a szülői kapcsolatot.

Fontosnak tartjuk tehát az együttműködést, így a fejlődést megbeszéljük a szülőkkel.

Ezáltal ők is magukénak vallják, és figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését, illetve erősítik azt.

Indirekt módon így a szülőket is formáljuk. A szokások viszonyulásaink által a környezet minden eleméhez, minden tevékenységhez, témakörhöz kapcsolódnak.

 

Testi nevelés, mozgásigény kielégítése

 

Olyan szervezeti kereteket, formákat /házirend, napirend, heti rend / lehetőségeket biztosítunk a természetes mozgásigény kielégítésére /játszóhelyek,  eszközök /, amelyek az egészséges életmód kialakulását szolgálják. Programunkból kiindulva napirendünkben nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra.

Ha sokat vagyunk olyan környezetben, ahol a gyermekek sok mozgásformára találnak

lehetőséget /víz, erdő, árok, stb. /, ott a célszerű mozgást igen gyorsan elsajátítják. Ha ezt tudatosan erősítjük, fokozzuk fejlődésüket és tökéletesítjük mozgásukat. Mindez a gyermekcsoporttól, egy-egy gyermek fejlettségétől, a differenciált feladatadástól függ.

A rendszeres, örömmel végzett játékos mozgással szoktatjuk őket az egészséges életvitelre.

Kirándulásokon, gyermeknapon, sportnapon, környezetvédelmi napokon ezt a szülőkkel

együtt tesszük. Időjárástól függetlenül a szabadban a mozgásszükséglet kielégítése mellett a levegőztetést is biztosítjuk. A pihenés és alvás az óvodáskorú gyermek napirendjében nagyon fontos szerepet kap. Fontosnak tartjuk az intimitást, személyességet, testközelséget. A gyermekek igényének megfelelően a délutáni pihenés előtt minden nap mesélünk, vagy altató verset mondunk, vagy altatódalt énekelünk.

A nagycsoportosoknál, második félévtől egyórai pihenés után lehetővé tesszük, hogy a nem alvó gyermekek csendes tevékenységet folytathassanak. A nyári hónapokban pedig már az iskolába felvett gyermekek igény szerint pihenhessenek. Így készítjük elő őket az iskolai napirend szokásrendszer elfogadására.

Az óvodában tízórai, ebéd, uzsonna áll a gyermekek rendelkezésére meghatározott időben.

Mivel a gyermekeknek nem csak a fejlődését, de a közérzetét is befolyásolja az étkezés, igyekszünk az egyes gyermekek szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységét, esetleg undorát

A családok bevonásával ismerkedünk a reformétkeztetéssel, elkészítési módjával. Minden héten gyümölcs és zöldségnapot iktatunk be. Figyelembe vesszük a tápanyagú, vitamin, nyomelemek szükségleteinek kielégítését


 

Egészségvédelem, edzettség, biztonságos környezet

 

Az egészséges életvitel kialakításánál nagy szerepe van a környezet megismerésének, környezetbarát viselkedésének. Szeretnénk megalapozni az egészséges életvitel iránti igényt a szülők segítségével. Fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását. Gyakori szellőztetést, a páratartalom biztosítását, a portalanítást, a fertőtlenítést, a környezet tisztántartását, a sok zöld növény elhelyezését.

A gyermekek egészségügyi szűrése óvodánkban biztosított /tartás, látás, stb. /. A

gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérjük, a balesetek elkerülése végett a személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk, a használati eszközöket ellenőrizzük.

Az edzés lehetőségét minden évszakban a szabadlevegőn való tartózkodással használjuk ki, figyelembe véve a gyermek ellenálló képességét. Tehát kihasználjuk a levegő, a napfény együttes hatását, de odafigyelünk az erős napsütés káros hatásának kiküszöbölésére.

Nevelőmunkánk legfontosabb színtere az óvoda udvara. Arra törekszünk, hogy

megfeleljen az egészséges, esztétikus környezetnek, biztosítsák a szinte egész napos kint tartózkodási lehetőséget. A megfigyeléshez, tapasztalatszerzéshez a nyugodtságot, hogy megcsodálhassák az ott lezajló folyamatokat.

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

 

·       A szabadban végzett számtalan tevékenység által a gyermekek kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg – lelkileg - szellemileg teherbíróvá válnak. Felkészültté az iskolai életre.

·       Megtanulnak .alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően mozogni, tájékozódni, erejükkel gazdálkodni. Ez biztossá és öntudatossá teszi őket.

·       Önállóan végzik személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket. Ezek igényükké válnak és az óvodán kívüli helyzetekben is alkalmazzák.

·       Képesek lesznek szükségleteik felismerésére, kielégítésére, a mozgásigényük szándékos irányítására.

·       Alkalmazkodó képessé válnak, közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani

          környezetükkel.

·       Igényükké válik a rendszeres mozgás és beépül szokásrendszerükbe.

·       Igénylik a szabadban való tartózkodást, sétát, kirándulást, a "zöld környezetet". Képesek lesznek a „rácsodálkozásra.”

 

·       Igényükké válik a higiénés szabályok betartása.

·       Figyelnek saját külsejükre, arra, hogy ruházatuk rendezett, testük ápolt legyen.

·       Igénylik környezetük rendjét, az elhasználódott, "felesleges" anyagokat /papírhulladék, zöldség-gyümölcsmaradvány../ a kijelölt helyre gyűjtik.

·       Az egészséges életmódhoz kapcsolódó (táplálkozási és higiéniai szokások)

         kompetenciák beépülnek a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt.

 

3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció

 

 

Óvodáskorban a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó  szerepet töltenek be az érzelmek. Átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki. Ezért fejlődésükben meghatározó a családban a szülők szerepe, az óvodában az óvodapedagógus mintája, aki hangsúlyaival, gesztusaival, mimikájával is kifejezi érzelmeit.

Az óvodai életben a gyermek a szocializáció újabb minőségét éli át. A családi védettségből  naponta kilépve számára kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségére hatást gyakorló személyek száma. A szülő - gyermek - testvér kapcsolat újabb szokásokkal, magatartásformákkal gazdagodik. A kortársak, és az óvoda dolgozói jelzéseikkel,

értékeléseikkel alakítják a gyermek önmagáról kialakított képét. Megtanulja megismerni

önmagát, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A fejlődésben

meghatározó szerepet tölt be az óvodapedagógus. A gyermek és a nevelő között létrejövő

érzelmi kapcsolat minősége befolyásolja szociális érzékenységét, közérzetét. A jó közérzet

növeli a biztonságérzetet, nyitottabbá teszi a gyermeket társai felé, és a szeretett felnőtt

mintájának követésére ösztönzi. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából

modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja

bánásmódja és viselkedése. Óvodáskorban a modellválasztás legfőbb indítéka a szeretet,

majd a kortársak szociális vonzereje késztet mintakövetésre.

A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége.

A játék szabadsága és gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű

korlátokkal valósul meg. A közösségi szokás és norma rendszer megalapozásával és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését.

A gyermeket óvodába lépéskor kiegyensúlyozott érzelmi biztonságot nyújtó,

szeretetteljes, gondoskodó légkör fogadja. A befogadásra különös gondot fordítunk, ahol az anya együtt a gyermekével ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél hosszabb időn keresztül, fokozatos

időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. Így az együttlét, az új környezet elfogadása biztonságot ad, megismerve a gyermekek napirendjét, szokásaikat.

Elfogadjuk az otthonról hozott kedves játékaikat, sőt az első napokban mi is kedveskedünk személyes kis meglepetésekkel. Csoportszobáink otthonosak, szépek. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek között létre jövő érzelmi kapcsolat minősége befolyásolja a szociális érzékenységet, közérzetét a pozitív attitűd kialakulása. Ez óvodánk első pozitív érzelmi élménye.

A befogadás ideje alatt megismertetjük és felkínáljuk a csoportszobában és az udvaron elhelyezett mozgásfejlesztő játékokat. Hangsúlyt helyezünk az egyensúlyozó játékokra, feszültség-levezető és nyugtató hatásúakat kihasználva / láncos pad, óriás gimnasztikai labda stb. /

Mindig figyelembe vesszük egyéni képességeit, tempóját, eltérő szokásaikat, teret biztosítva önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.

Nagycsoportosaink szeretettel és segítő szándékkal veszik körül a kicsinyeket. Ilyen légkörben alakulnak társas, baráti kapcsolataik, egymáshoz való viszonyuk is. Programot szervezünk a kicsik és a nagyok együttműködésére: közös játékok, kirándulások.

Biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a kistestvér, egy csoportba járjon nagyobb testvérével, barátjával, amennyiben a szülő is kéri.

A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételeket biztosítunk, amelyben alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, ezáltal a reális Én-kép, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakulására.

A gyermekek felé nyitottak vagyunk, az inkluzív pedagógiai elveit alkalmazzuk. Segítjük a barátságok kialakulását, a különbözőségek elfogadását, az érzelmileg átélt közös feladatok megvalósulását. Az érzelmi hatások sokféleségét engedjük érvényesülni, szem előtt tartva azt, hogy a pozitív érzelmeket megerősítjük, a negatívokat visszatartjuk, fékezzük.

Mindezek feltételezik a mentálhigiénés egészséget, a közösség "lelki egészségét" és harmóniáját. A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti, a felnőttek jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete. A gyermekek érzik, hogy az óvónő cselekedeteiben, szavaiban mit és miért tart helyesnek, mit és miért utasít el, mit és mit vár el tőlük.

A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd később a belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet az óvónő közvetít. Az azonosulás elősegíti a csoport közösségé formálódását. Hagyományaink ápolása: születés – névnapok, jeles napok jelzik azt, hogy fontosak vagyunk egymásnak, együtt örülünk, ünnepelünk. Szűkebb és tágabb környezetünk megismerésével a környezethez, szülőföldhöz való kötődés erősítése, alakítása.

A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a spontán beszélgetések: a gyermeki élmények, hangulatok, érzések és gondolatok megosztását egymással és a felnőttekkel, az összetartás érzését és tudatát szolgálja.

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

 

·       A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek lesznek más csoportokkal való együttműködésre.

·       A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt, átérzik a hagyományok üzenetét.

·       Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő, társaik közlését. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, igényükké válik a csoporttal való együttműködés.

·       Az énkép - önismeret - önértékelés fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásokra, önérvényesítésük a társas kapcsolatban elfogadható módon történik.

·       Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek

·       Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés.

·       Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják

·       Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció alapvető jelzéseit: nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság.

·       Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak következetes betartása.

·       Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul.

·       Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.

 




4. A tevékenységek tartalma

 

4.1. Zöld környezetben - a zöld természetért

 

"Vigyázz magadra és a természetre!"

 

A gyermek és környezete

 

A környezettel való ismerkedés a gyermek születésétől kezdődik tényekről és

viszonyokról, mely egyre táguló ismeretszerzésben mélyülő folyamat, ami végül egy

környezetbarát életvitelben valósulhat meg. Ennek feltétele, hogy az óvodai nevelés

figyelembe vegye a családi nevelés milyenségét, mint minden értékközvetítést. A családok

életvitele, mindennapjai meghatározzák a gyermek attitűdjét, szokásait / beleértve az

anyagokkal, energiával kapcsolatos szokásait is /, kommunikatív képességeit.

 

Hogyan tudunk erre építeni?

Úgy, hogy a környezeti nevelés állandóan, mindenkori folyamatossággal jelenlévő hatás

legyen az óvodában. Az óvodai élet példát ad a gyermeknek, a szülőknek, melyben nagyon

meghatározó az óvónő személyisége.

Egyrészt többet adhat az óvodai nevelés azzal, hogy a tevékenységek gazdag választékát

biztosítja, a felnőtt-gyermek együttlétekor alakul a látás és ábrázolás, mozgásészlelés és

saját mozgásharmóniája. Épít a gyermek spontán, eredeti beszéd, ének, mozgás és képi

kifejezés hajlamaira. Másrészt pedig a gyermekcsoport meleg, derűs légköre, a nevelői

attitűd szellemiségével biztonságot nyújtó feltételével. A környezetbarát életvitel

kialakulásához fontos a környezetbarát óvoda megteremtése. Ezt könnyen meg tudjuk

valósítani, mivel alapelve a gyermekközpontúság, az egészséges életmód, a pozitív

kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel.

 


Szemléletmódunk, elveink:

 

Ha a környezetvédelem nevelésünk részévé válik, gondolata beépül mindennapjainkba, a gyerekek megtanulnak ügyelni a tiszta környezetre, kifejlődik bennük a természet iránti érzékenység, akkor nemcsak a növény és állatvilág, hanem az emberek iránt is tapintatosabbak, megértőbbek lesznek.

Fontos a mindennapok eseménye, realitása, így megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a táj, a helyi hagyományok, szokások, tárgyi értékek szeretetét, védelmét.

A témák feldolgozásánál figyelembe vesszük azt az elvet, hogy kevesebbet, de

alaposabban figyeljék meg környezetüket, s így haladjunk az alkalmazás felé.

A sokoldalú tapasztalatszerzést, annak feldolgozását tudatos irányítással, élményszerű

átadással tesszük, az élethelyzetek korszerű megszervezésével. A megfigyelésre

szoktatással / Nézd meg!, Figyeld meg! / sikerül a gyermek kíváncsiságát felkelteni és ébren tartani. Elegendő alkalmat biztosítunk a folyamatos és alkalmi megfigyelésekre lehetővé tesszük a gyermekek számára, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. Arra törekszünk, hogy amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltessük meg az óvodásokkal. A séták, kirándulások közös élménye, a rácsodálkozás lehetővé teszik a gyermekek ismereteinek bővítését.

Vannak állandó megfigyelési helyeink. Ilyen alkalmakkor felhívjuk a gyermekek

figyelmét, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilágot.

Az óvoda udvarán lehetőséget biztosítunk a kert gondozásában. / virágültetés, faültetés, levélsöprés, locsolás stb. /. Így amellett, hogy megfigyelhetik fejlődésüket, érzékelik munkájuk fontosságát, eredményét.

Tudatosítjuk a gyermekekben, hogy minden élőlénynek megvan a saját élettere, azt tiszteletben kell tartani

A gyermek mindenben a képességének, egyéni sajátosságainak megfelelően vegyen részt.

Állandóan gyűjtünk, keresgélünk, figyelünk, kísérletezünk, tevékenykedünk, eseményeket szervezünk. Mindezt érzelem gazdag, színes, hangulatos légkörben.

Programunkban abból az elvből indulunk ki, hogy a kisgyermekkorban szerzett élmények meghatározóak a későbbiekben. A másik pedig, hogy a gyermek fő tevékenységi formája a játék. A játék, a tevékenység színtere összekapcsolódik a mindennapi léttel. A környezettel való együtt működés szabályainak elsajátítására a legjobb lehetőség.

A játékon keresztül megvalósul a tanulás, a gyakorlatban megszerezhető tapasztalatokon át pedig eljutnak a konkrét fogalomalkotásig. A játékban felhasznált ismereteit átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben alkalmazza.

A nevelési terület tartalma tehát minden, a gyermek környezetéből származó élményre,

tapasztalatra, ismeretre kiterjed. Nevelésünket ezért környezet centrikussá szeretnénk tenni.

Ebben a folyamatban a gyermek ismerje meg önmaga helyét és lehetőségeit, ugyanakkor a felelősségét is a környezetében, a természetben. Havonta nevelési tervet készítünk, évszakok szerinti felosztásban, amely az évszakok változásaira, a mindennapok realitására, ünnepekre, aktuális eseményekre épül.

A természet évszakonkénti változásának megfigyelése az időjárás változását szemlélteti.

Képet kapnak a gyermekek az időjárás és a természetváltozás összefüggéseiről.

A környezetvédő magatartást alapozza meg az egész évben folyamatosan megvalósuló szelektív hulladékgyűjtés.

A hosszabb, rövidebb séták, kirándulások, megfigyelések után lehetőséget adunk a benti, nyugodt beszélgetésekre, ezzel elősegítjük a tapasztalatok önálló feldolgozását.

Különböző játékok, megfigyelések, kísérletek alkalmasak arra, hogy a gyermekek /óvónő - szülő segítségével / megismerkedhessenek a talaj, a víz a levegő fontosságával, védelmével. A tevékenységekben, kísérletezgetésekben a gyermek érdeklődésére,kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglevő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk a gyermekeknek változatos tevékenységeket. Ezen keresztül további élményeket tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

A műveltségi területek egymásra épülnek, kiegészítik egymást. A környezetben a

különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás során találkoznak a hangok, illatok, színek, formák, mennyiségek, ritmus világával, az élővilág mozgásával, állandó változásaival. Ezek az ingerek komplex módon épülnek be a nevelésünkbe.

Legértékesebb eszközünk a személyiségünk. Környezeti kompetenciánkkal,

értékrendünkkel követendő hatást tudunk elérni. Ezáltal válhatnak a mindennapok cselekedetei szokásalakító gyakorlattá.

 

 

A természeti és társadalmi környezet megismerésének területei, témakörei

 

1.     A gyermek és környezete

 

·       Család – óvoda – lakóhely

·       Környezetünk mennyiségi, tér,szín, formai viszonyai

·       Testrészek, egészségvédelem

·       Emberek munkája, foglalkozása

·       Időjárás, természeti változások, jellemzők az évszakok megfigyelése által, összefüggnek

·       Napszakok

·       Növény és állatvilág

 

2.     A környezeti elemek védelme, alakítása

 

·       föld, élővilág, levegő, víz település, táj

 

3.     Jeles napok, néphagyományok

 

4.     Gyermekek az emberbarát környezetért

 

 

Mindezeknek a keretét az évszakok adják, melyek feldolgozásánál még különböző

fejlesztési célok érvényesülnek. Mozgás, énkép-testséma, vizuális, zenei, verbális

fejlesztés.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

·       A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően megtanul tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben.

·       Pozitív érzelmi megnyilvánulása megerősödik az őt körülevő környezet iránt.

          Megismeri lakóhelye, szépségét, nevezetességét, büszkeségeit. A        

           környezetben lévő intézményeket, üzleteket.

·       Különbséget tud tenni az évszakok között. Megtanulja értékelni a természet szépségét, annak növény és állatvilágát - óvja, védi azokat - pozitívan fejlődik a tenni akarás, a munkához való viszonya, nő feladattudata, kitartása.

·       Tudatosul bennük, hogy mi is a természet része vagyunk.

·       Aktív, és cselekvő személyiség lesz, aki bátran, kreatívan alakítja környezetét anélkül, hogy kárt okozna benne.

·       Képes megismerni és felismerni a környezetében rejlő matematikai tartalmú jelenségeket, melynek segítségével észrevesz ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat.

·       Ismerik az őket körülvevő közlekedési feltételeket, eszközöket.

·       Ismerik a néphagyományokat, a városi élet szokásait, a helyi kultúra átadásának szokásait.

·       Kialakul igényük, környezetük szépítésére, megóvására

·       Kialakul a takarékosság / energia, víz, eszköz /, a hulladékkezelés fogalma, a természetes anyagok használatának értéka, melyet korunkhoz képest alkalmaznak.

·       Megtanulja értékelni és védeni az egyes környezeti elemeket, mint a talaj, víz, levegő, élővilág, település.

·       A tanuláshoz szükséges kompetenciák (ismeret, képesség, attitűd) kialakulnak.

 

4.2 Mozgás, mozgásos játékok

 

A mozgás sokoldalú az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység, jelen van a szervezett foglalkozásokon, a mindennapos mozgásban, a játékban, és a különböző nevelési területeken az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével.

 

A mozgásfejlesztés lehetőségei:

 

a. testnevelés foglalkozás

b. mindennapos szervezett és szabad mozgás

c. játékidőben történő mozgásfejlesztés

 

A mozgásos feladatok, mozgásos játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok összetételét, életkori sajátosságát, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. A mozgást, mint életkori sajátosságot a nap folyamán bármikor és bárhol kihasználjuk. Fontosnak tartjuk,hogy a gyermekeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek az optimális fejlődésüket eredményezik. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek fejlesztik természetes mozgásukat, testi és a társra figyelés képességét.

Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.

 

 

 

a.    Testnevelés foglalkozás:

 

A kötelezőség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermek számára. A foglalkozások levezetésekor maximális lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak  megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Különböző nehézségű, differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességének legmegfelelőbb mozgásos feladatot.

Fontos szempont a foglalkozások szervezésénél, hogy a gyermekek legkevesebb

várakozási idővel folyamatosan mozogjanak.

A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétika, torna, játékjellegű főgyakorlatokból,

prevenciós gyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően hol, mint eszköz, hol, mint cél.

A testnevelési anyag éves elrendezésénél gondolunk a helyi adottságokra és az időjárás változásaira. A gyermekeknek adott feladat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okoz.

A gyermekek számára a megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is.

A feladatok végrehajtásánál nem az elsődleges, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék a gyakorlatokat. Elsősorban olyan készségeket és képességeket akarunk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is.

Természetesen megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük és biztatjuk a gyereket az esztétikus, pontos mozgásra, ezt azonban soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tesszük.

A testnevelési foglalkozásokon a kézi szerek közül legnépszerűbb a labda. Sok játékos és nagyon hatékony mozgás végezhető vele. Különböző méretekben érdemes beszerezni.

A rendszeresen szervezett foglalkozásokon nagy lehetőség van a fejlesztő program feladatainak fokozatos és természetes megvalósítására. A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata beépíthető a testnevelési foglalkozásokba. Az észlelés területéről a következő feladatok beépítésére van lehetőség:

·       alaklátás, formaállandóság fejlesztése: forma alakítás, mozgással, különböző alakzatok

végigmozgása, körbemozgása

·       Kinesztétikus mozgásészlelés fejlesztése: behunyt szemmel bizonyos mozgások végzése, feszültség és elernyedés érzékeltetése

·       térészlelés fejlesztése alapvető térirányok megismerése saját testének közvetítésével

A testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van szükség. A foglalkozások tervezésénél fontos, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. Tudjuk, hogy a gyermekekkel sok mindent meg lehet tanítani, de fejlődésüket csak akkor segítjük, ha a megfelelő időben a megfelelő tevékenységet végeztetjük velük.

 

A 3-4 évesek testnevelési anyaga a természetes mozgásokat tartalmazza, ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelés foglakozáson a legtermészetesebb módon ismerkedhet

testrészeivel és azok funkcióival. Ezért alkalmazható jól a testséma fejlesztése:

·       a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok

·       a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása

·       a test személyi zónájának alakítása

 

Ebben az életkorban külön nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik.

 

4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos

megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot kell tervezni, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat, és különböző formákat mozognak be. Pl.: futás jelre, sorakozás az óvodapedagógus előtt, / az óvodapedagógus a helyzetét mindig változtatja / szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban. Elhelyezkedés különböző szereken, formákban.

 

A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül:

·       az egyensúlyérzék fejlesztése

·       szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok.

A testséma fejlesztésénél kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. Kicsiknél még csak az  "egyik-másik" megkülönböztetést használjuk. Itt "jobb-bal" kifejezéseket is, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos, hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag.

Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt feladatként.

 Az 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb. Ebben az

életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetőek. Új feladatként jelentkezik a finommozgás fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommozgás összerendezettsége az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozásokon ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok. A foglalkozáson lehetőség nyílik a keresztcsatornák  fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység

pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat.

A testnevelési foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is. / lábboltozat erősítés, gerinctorna /

 

 

 

b.    Mindennapos szervezett és szabad mozgás

 

Az időjárástól függően legtöbbször kinn, rossz idő esetén a csoportszobában végezzük. A játékot, a játékosságot alkalmazzuk alapvető eszközként. Úgy állítjuk össze a néhány perc  anyagát, hogy felfrissülést, edzést, igazi örömet jelentsen a gyermekek számára.

E tevékenység napirendbe illesztését mindig az óvodapedagógus dönti el. Anyagát  elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékot céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki.

 

c.     Játékidőben történő mozgásfejlesztés

 

A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítsunk számukra

megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységre a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért a csúszáshoz, mászáshoz, bújáshoz szükséges eszközöket biztosítjuk. Ezek az eszközök: létra, csúszda, bordásfal, Greiswald-féle tornaszer egyes elemei.

4-5 éves korban nagy hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az

egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző céldobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötél és a manipulációs barkácsoló tevékenységek.

Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a hintázó, ringató, pörgő mozgások közben történik. Erre a célra jól használhatók: a különböző hinták, lépegetők, láncos lengő hinta, rézsutos létra, stb.

5-6-7 éves korban a finommozgás fejlesztésére fektetünk hangsúlyt. A játékban sok lehetőség nyílik a spontán fejlesztésre. Pl.: az ábrázolási technikák gyakorlása - lépés, vágás, varrás, gyöngyfűzés, kicsi elemekből építés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás stb.

Udvarunkon különböző mászókák vannak elhelyezve. Kiegészítik: lánchinta, fix pad, mászófa, farönkök, csúszdaház, gerendahinta. A különböző talajú udvarunk / betonos, füves, homokos / is sok edzési lehetőséget kínál. Sokat vagyunk a szabadban, gyűjtünk tapasztalunk, megfigyelünk.

A mozgásfejlesztésben az óvónő legalapvetőbb feladata a derűs légkör, a jó hangulat biztosítása, erősítése, fejlesztése. A sikeresen jó hangulatú tevékenység a gyermek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá és igénnyé válik.

 

 

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

·       Kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszanak. Ehhez szükséges kompetenciák kialakulnak.

·       Tudnak környezetükben tájékozódnak

·       Kialakul testsémájuk, oldaliságuk.

·       Biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani.

·       A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelése, összerendezett mozgása kialakul

·       Betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük.

·       Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.

 


4.3. Játék, játékba integrált tanulás

 

" A 3-6-7 éves gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék –

különösen a szabad játék, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze"

A játék tükör, amely sajátosan adja vissza - a gyermek érzelmi és gondolatvilága

fényén áttört - a felnőttvilágból való benyomásokat, élményeket. Sajátos gyermeki világ teremtődik segítségével, melyben megnyugvást hozó megoldások születnek, vágyak teljesülnek, és hiánytalan egésznek érződik minden. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot a kreativitást fejlesztő és erősítő élményt adótevékenységgé. Integráló tevékenység, amelyet végigkísér a tanulás és a munka néhány jellemzője.

A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység.

Környezeti nevelésünk játékkal való telitettsége pedagógiai szempontból azért fontos, mert lehetőséget kap a funkció öröm, a belülről vezérelt, motivált öntevékenység.

 

 

A játék alapvető feltételeinek biztosítása

 

Nevelőtestületünk arra törekszik, hogy a nap nagy része játékkal teljen el, és

megteremtsük a nyugodt, tartalmas játék feltételeit.

A nyugodt, derűs légkör a felszabadult játék alapfeltétele, amely alapvető szokásrendszerre épül. A gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközzel játsszák.

Megfelelő hely: Az óvodai játék színtere a csoportszoba, az óvoda udvara, kirándulóhely.

A csoportszoba a játék szabadon alakítható színtere, tetszés szerint átrendezhető. A csoportszobában a játékteret a bútorok praktikus, ésszerű elhelyezésével úgy alakítjuk ki, hogy az otthonos legyen, hogy a mozgalmasabb és a csendesebb tevékenységeket elkülönítjük, variálható játszósarkokkal, a szabad mozgásnak lehetőséget biztosítva.

Megfelelő idő: A szabad játék védelmét a napirendben a megfelelő időtartam biztosítja. A  várakozási idő kiküszöbölésével, a testápolásra, öltözködésre, étkezésekre, alvásra és a pihenésre szánt idő kivételével az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. Az  óvodapedagógus által kezdeményezett, választható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében sem haladja meg a 30-35 percet.

Élményszerzés-élmény: A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és kellemetlen élményeiket újraélik a játékban. Az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Ezért is különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ennek lehetőségét közvetlen tapasztalatszerzés során biztosítjuk. Igen fontos, hogy a gyermekeknek legyenek  élményháttereik: vásároljanak piacon, boltban, lássák az eladók, fodrász stb. munkáját.

 

A természettel kapcsolatos és hagyományos játéklehetőségek ismétlésével a játék

funkciójának erősítése, a valóságról alkotott kép gazdagítása, fejlesztési lehetőségek biztosítása.

Engedjük őket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni, és játszani: röviden gyermeknek lenni.

 

Ez tartalmazza:

 

·       A különbségekre-hasonlóságra - csoportosításokra irányuló kereséseket

·       Ítéletalkotásokat - relációk feltárását

·       Konkrét megoldásokat

·       A kapcsolatok kiépítését

·       Oksági kapcsolatok keresését

 

Alkalmaz olyan megismerési módszereket

·       megfigyeléseket-ahol tapasztalhatnak

·       vizsgálatokat-ahol keresgélhetnek

·       összehasonlításokat - ahol viszonyíthatnak

·       kísérletek - ahol megbizonyosodhatnak

·       modellezéseket - ahol próbálkozhatnak

 

A játék jelentősége abban rejlik, hogy kielégíti a gyermek szereplési vágyát, fejleszti fantáziájukat, ítélőképességüket és kitartásukat. Tevékenység során játékos formában  mélyíthetik el ismereteiket. Erősödik szabálytudatuk, játék közben megtanulják elviselni az esetleges kudarcot. Megtanulják védeni, óvni a természetet.

 

A környezet megismerését szolgáló játékok

 

·       természetjáró- és védő játékok

·       szituációs és szimulációs játékok

·       érzékelő játékok

·       én-kép fejlesztő játékok

·       csoportalakító játékok

·       együttműködést fejlesztő-bizalomépítő játékok

·       társasjátékok

·       csapatversenyek

·       a természet sokszínűségét, állapotát vizsgáló játékok

·       pl. víz, homok, agyag, kavics, talaj ahol tevékenyen gyűjthet, tapinthat, rakosgathat, megfigyelhet stb.

·       Hagyományos játéklehetőségek-fejlesztések, melyeknek eszközeit nagyrészt az összegyűjtött "kincsek" nyújtják.

 

Gyakorlójáték

 

A ritmikus gyakorlás és megismerő tevékenység során fejlesztjük a szem-kéz koordinációt, a dominanciát, a tér érzékelésüket.

 

Szimbólikus szerepjáték

 

Fejlesztjük a gyermekek viselkedéskultúráját, alkalmazkodóképességét, aktivitását, segítőkészségét, komplex személyiségfejlődését.

 

Dramatizálás-bábozás:

 

Fejlesztjük az empátiát a segítő magatartásformák erősítését, a pozitív szokáselemek tükröződését a cselekedetekben, a konfliktushelyzetek megoldását, kifejezőkészséget, érzelmi hangulat kialakulását.

 

Szabályjáték:

 

Fejlesztjük a szabályok pontos betartására való törekvést, az egymásért folytatott

játéktevékenység örömének kialakítását.

 

Konstrukciós építőjáték

:

Fejlesztjük, segítjük az összerakosgatás és szerkesztés örömeinek kibontakozását, az egyéni ötletek, elképzelések megvalósítását, az eszközök kombinált alkalmazásának lehetőségét, a szerkesztés örömének átélését.

 

Barkácsolás:

 

Fejlesztjük, segítjük, hogy ők is aktívan kapcsolódjanak be a javítási műveletekbe, átérezve munkájuk örömét-eredményét. Az általuk készített eszközök a szerepjátszó-bábozó tevékenység természetes eszközévé válik. Minden tevékenységet közös gyűjtőmunka előz meg, melynek kellékei lehetnek a természetes anyagok alkalmazása: gesztenye, csuhéj, csutka, kóró stb.

 

Szabadban történő játék:

 

A gyermek megismerő felfedező tevékenysége, amelynek alapja a tapasztalatszerzés, a természetes kíváncsiság. Az udvari környezet a kedvelt játszó és kirándulóhelyek a sajátos lehetőségeikkel, hangulatukkal, kellékeikkel örömteli tevékenységek sokaságát biztosítják,ahol kedvezően alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok, együttműködésre, elkülönülésre, mozgásigény levezetésére: mászásra, csúszásra, gyaloglásra, futásra, homokozásra, pancsolásra stb. van lehetőség.

 

Az évszak adta lehetőségek

:

·       Téli játékok - pl. szánkózás, hó festés, nyomrögzítés

·       Tavaszi játékok- pl. sárkányeregetés, fészekrakás

·       Nyári játékok- pl. fürdés, pancsolás, játék a sárral, vízzel

·       Őszi játékok - pl. őszi szántásjárás, termésgyűjtés.

 

Fontosnak tartjuk a játékban az óvodapedagógus tudatos jelenlétét, amely biztosítja az indirekt irányítói felelősséget a közös játszást, a gyermekek játékába való beleélést, az együttérzést és a türelmet.

 

Az óvodapedagógus sajátos játéksegítő módszereiről a következőket valljuk:

·       van, amikor csak szemléljük a játékot

·       van, amikor hagyjuk a gyermeket a problémák megoldásában

·       van, amikor segítségre van szükségük

·       van, amikor együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet.

·        

A játékszeretetet fejleszteni kell, mert a játék által nyílik lehetőség az öröklött

készségek, képességek rendszeres gyakorlására, fejlesztésére, és a játékok

megszerettetésén keresztül a pozitív attitűdök létrejöttét segítjük elő.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

·       Kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszanak - ezzel fejlődik önismeretük.

·       Gyűjtőmunkák - séták - kirándulások során megismerkednek a természet kincseivel, azokkal manipulálnak, alkotóan tevékenykednek.

·       Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival /szín – alak – forma – nagyság /, a velük való tevékenység során fejlődik inommozgásuk.

·       A játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy egy játéktémát több napon keresztül is játszanak.

·       Kialakul az együttjátszás igénye.

·       A játszócsoportok között jó, társas kapcsolat alakul ki, ahol egymás játékát egészítik ki, segítik.

·       Szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani.

·       Saját elképzeléseiknek megfelelően próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat játékukban alkalmazzák /dramatizálás-bábozás során/

·       Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak.

·       Alkalmazkodnak egymáshoz és betartják a játékszabályokat.

·       A játék során olyan tulajdonságok, attitűdök, magatartásformák alakulnak ki, amelyek a későbbiekben meghatározóak lesznek.

 

.

Játékba integrált tanulás

 

A játék és a tanulás összekapcsolódik óvodáskorban. Az óvoda elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. A játékon túl a nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül utánzásos, spontán, vagy irányított módon tanuljon a gyermek. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodásgyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom ismeret, jártasság, készség

megjelenik, támogatja a személyiség teljes fejlődését, fejlesztését. A gyermekek napjának nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett szabad játékok töltik ki. Ezek a játékok gazdagítják ugyan a személyiségüket, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúak, hogy önmagukban elegendő lehetőséget biztosítanának az egyes képességek fejlődésére. Ezért szükség van az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított fejlesztő játékokra is. A kompetencia alapú óvodai programcsomag tématerv javaslatait használjuk Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi

keret, foglalkoztatási forma.

A tanulási tevékenység során is fontos, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a gyermek. A cél az, hogy a követelményeket az egyéni teljesítőképességekhez mérjük, képességeiknek megfelelő feladatok elé állítsuk a gyermekeket. A sikerélmények erősítik önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához.

Törekedjünk arra, hogy a gyermeki aktivitást, motiváltságot, kíváncsiságot ébren tartsuk és kielégítsük a kreativitás előtérbe helyezésével, s ez által kialakuló kompetencia érzést fenntartsuk. Nem fontos, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének.

 

4.4.  Művészeti nevelés

 

A művészeti tevékenységek segítik a kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakulását, fejlesztik a gyermek esztétikai érzékét, látásmódját.

 

a., Vers, mese

 

Az óvodás gyermek gondolkodása mesemondással, meséléssel ápolható, fejleszthető.

Hisszük, hogy aki gyermekkorában sok mesét hallgat, az könnyebben esik át az

énfejlődésen. A mese által ráérez arra, hogy a nehézségek az élettel együtt járnak, és ezek megoldhatóak. A mesehallgatásban minden gyermek részt vesz, ez a nap ritmusába beépített szertartás, melyre a csoportszobába kialakított kuckóban kerül sor. A mese kiválasztásakor figyelembe vesszük a természet és az évszakok változásait, az ünnepeket, melyek az évkört alkotják.

Az óvodai anyanyelvi-, irodalmi nevelés /egymástól elválaszthatatlan / az óvodai élet egészét átható folyamat.

A vers, a mese a maga sajátos szóhasználatával, stílusával, az írói eszközök gazdagságával egyaránt a nyelvi, kommunikációs nevelés eszközei. Szókészletük, szójelentésük megértése, a mesei fordulatok ösztönzik a gyermekek szóbeli kifejezését. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, megbékíti félelmeivel, erősíti önbizalmát, saját vers és mese alkotásra ösztönzi, amely mozgással, ábrázolással kombinálva az önkifejezés egyik módja.

 

A gyermekek érzékelésének, észlelésének egyik jellemzője az érzelmek dominanciája, ezért ajánlatos a megfigyelt eseményhez, jelenséghez, élőlényhez tartalmilag kapcsolódó vers, vagy versrészlet spontán elmondásával fokozni, elmélyíteni a természetélmény hatását. Az irodalmi művek így teremtik meg a természet megbecsüléséhez, megóvásához elengedhetetlen érzelmi alapot, ezáltal hozzájárulnak a gyerekek környezeti /környezetvédelmi / neveléséhez, természetszerető, környezetbarát felnőtté válásához.

A verseknél a globális megértés a cél, ezek egy - egy helyzethez rendelhetők, vagy éppen egy hangulat továbbélésének, felidézésének eszközei.

A verseket, mondókákat, találós kérdéseket a gyerekek gyorsan rögzítik, mert a ritmus, a rím segít ebben. A versmondásnak nem kötöttek a módszertani szabályai: bárhol, bármikor mondható, ahol aktuális, lehetőség adódik.

A népmese, történet szintén segíti a környezeti és irodalmi nevelés komplexitását.

A megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló néphagyományokat - melyek a régi

generáción keresztül a mában is élnek - továbbvisszük a népmeséken, szólásokon, találós kérdéseken keresztül. Az évszakok változásait, amelyek a természetben gyönyörű csodákat varázsolnak, szebbnél szebb versek őrzik.

A fák, cserjék a népmesékben úgy élnek, úgy változnak, ahogy csak a gyermeki

fantáziában lehetséges. A "nem szeretem állatok" közelebb kerülnek, elfogadhatóbbá válnak a gyermek számára, ha irodalmi művekben is találkoznak velük. A mesebeli "beszélő állatok" emberi tulajdonságaikkal ragadják meg a gyermeket és egyben hangutánzásra is késztetik. Ezek a hangutánzások nagy segítséget jelentenek a gyermek helyes hangképzésének kialakításában és alkalmasak a kezdeti beszédhibák javítására is, úgy, hogy a gyermek észre sem veszi. Az irodalom közege a nyelv. Az anyanyelvi játékok nem igényelnek külön foglalkozást, a gyermekek plusz terhelését, játékból való kivonását, csak az óvónő tudatosabb odafigyelését csoportja beszédfejlődésére.

Sok irodalmi mű ismerete szükséges (népi klasszikus kortárs művek) ahhoz, hogy az adott vagy teremtett szituációhoz tartalmilag és formailag is a legalkalmasabbat találjuk meg.

 

Az irodalmi művek kiválasztásának fontos alapelvei

 

·       Tiszta forrásból merítsen

·       Megfeleljen a gyermek és a csoport fejlettségi szintjének

·       Feleljen meg az óvónő egyéniségének

Nevelésünk tervében célszerűnek tartjuk témánként feltüntetni az irodalmi anyagot, a nézegetésre szánt könyveket, a tematikus és szimulációs játékötleteket. Az éves tervek így az évszakok váltakozásait követik.

 

"Őszi ágat szél diderget"

"Pilinkézni kezd a hó"

"Rügyet robbant minden ág"

"A nyár rózsát hoz a világra"

 

A tevékenységekhez alkalmazható irodalmi anyagok:

 

Kisebbeknek:

 

·       mondókák, egyszerű mondókamesék

·       simogatók, tapsoltatók, höcögtetők, hintáztatók, vigasztalók

·       rövid, rögtönzött történeteket halmozó láncmesék

·       rövid versek állatokról, természetről

·       dramatizálás, állatok hangjának utánzása

·       állatokról szóló

·       egyszerű népmesék, műmesék

·        

Lényeges az ismétlések, az alliterációk szerepe. A meséhez a hétköznapi élettől eltérő különös beszéddallam tartozik, ami utánozható. Dramatizáló játékuk kimerül egy – egy szerep kiválasztásában, az ehhez szükséges kellékek felvételében, egy - egy jellemző mozzanat egyéni eljátszásában.

 

Nagyobbaknak:

 

·        több versszakos mondókák, változatos kiszámolók

·        ismétlésekkel, refrénekkel tagolt vidám, pattogó, ritmusváltó, ringató, lépegető, táncos ritmusú versek mozgásos játékot kísérő kiszámolók, ugrók, találós kérdések, mulattató mondókák, tréfálkozók, felelgetők, csúfolók, szólások, mondások,bonyodalmas tréfás állat és tündérmesék a népmesék - /műmesék / köréből folytatásos elbeszélések, történetek több versszakos versek természetről, állatokról, családról, gyermekekről /érzelmi töltésű vagy humoros rímelő / dramatizálásnál a kelléktár a gyermekek ötleteinek felhasználásával készül és bővül – a szerepeket egymás között felosztják, saját vagy társuk viselkedését kommentálják

A mese, a vers tevékenység során kiemelt szerepet kap a kommunikációs készség

fejlesztése. Az alapkultúrtechnikák elsajátítására csak azok a gyermekek képesek, akik megfelelően tudnak kommunikálni, a személyes példa és helyzetek kialakítása ösztönzi a gyermeket, bővíti szókincsüket, gazdagítja a metakommunikációs ismereteiket. A metakommunikáció fejlődését elsődlegesen a hiteles közlés erősíti. A gyermekre figyelő, jó példát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

 

·       Az érthető, kifejezőkészség kompetenciái kialakulnak

·       Igénylik a mesét, a verseket

·       A magyar népmesék szófordulatai passzív szókincsükbe beépülnek

·       Metakommunikatív jelzéseket használják, a környezetükben megfelelően

          kommunikálnak.

·       Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik,

          beszédkészségük, beszédkedvük erősödik.

·       Beszédfegyelmük kialakul.

·       Önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása.

·       Kompetensekké válnak önálló mesemondásra, egyszerű bábjelenetek, előadására, mesék dramatizálására.

·       Megkezdett mese, történet folytatását saját fantáziájukkal egészítik ki.

·       Ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen, a napi élet részeként használják, forgatják.

·       A közvetlen természetes környezetben elsajátított és megismert versek, mesék, mondókák, történetek hatékonyabban vésődnek be a gyermekek emlékezetébe és könnyebben felidézik azokat.

·       A gyermekeket közvetlenül érő külső ingerek fokozzák kíváncsiságukat,

érdeklődésüket, így pozitívan befolyásolják kommunikációs kompetenciájuk

kibontakoztatását - a társakkal, felnőttekkel való kapcsolattartásban.

·       Élményeinek elmondásával, a spontán beszélgetések alkalmával, megtanulja az összefüggő beszédet.

·       A sokoldalúan biztosított tapasztalatszerzés és ismeretanyag által kedvező mértékben gyarapodik szókincse, lehetősége adódik a választékos beszédre.

 

b., Vizuális tevékenységek (rajz, mintázás, kézi munka)

 

A vizuális nevelés, a rajzolás, mintázás kézimunka, kézművesség sokszínű tevékenység, amelyet állandóan biztosítani kell. A környezet szépségének megteremtésében és megőrzésében igen fontos szerepe van a vizuális nevelésnek.

Az anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét megélő gyermek belső képvilága gazdagodik. Számára kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. A tevékenységnek van ugyan kézzel fogható, látható eredménye, de ennek értékelése csak a megerősítés, ösztönzés szándékával történik.

A megfelelő vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez szükség van a testséma, a testfogalom minél pontosabb kialakulására, a kinesztétikus észlelés és térpercepció fejlődésére ahhoz, hogy a gyermek térben, mozgásban, történésében tudja megjeleníteni a különböző dolgokat. Sokféle ötletes játékot alkalmazunk e fejlesztő feladathoz

Fontosnak tartjuk, hogy az alkotó tevékenységhez egy elkülönülő, jól határolt térrész  legyen kijelölve a csoportszobában, ahol a nap folyamán bármikor, bárki szabad választás alapján bármilyen ábrázoló tevékenységbe kezdhessen. Alapfeltételnek tartjuk, hogy az ábrázolás minden eszköze elérhető módon kéznél legyen, s bármikor, kérés nélkül elővehető legyen.

Az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a célszerűséget és esztétikusságot, hogy azok többnyire természetes alapanyagúak legyenek. Lehetővé tesszük, hogy a gyermek az elkezdett munkáját minden esetben befejezhesse.

A gyermekek megismerhetik a tevékenységükhöz használható eszközök és anyagok tulajdonságait és a velük való bánásmódot, azok biztonságos kezelését a gyermekekkel

egyenként megtanítjuk. A gyermekek kreatív fantáziájukat sokszínű, érdekes, vizuális tevékenységekben bontakoztathatják ki / pl. agyagozás, szövés, fonás, varrás, batikolás, linómetszés, origamizás, stb. /. Mű, és népművészeti alkotásokkal is ismerkedhetnek.

Lehetővé tesszük, hogy mind azt a "kincset", amit a gyermekek a természetben gyűjtöttek, alkotó- alakító tevékenységükhöz felhasználhassák.

A kisebb gyermekek ismerkedhetnek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Firkálhatnak, rajzolhatnak, mintázhatnak.

Megtervezzük a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Törekszünk az

esztétikum iránti igényesség és értékelő képesség kialakítására – észre vétetve, együttesen  gyönyörködve a saját - a mű- illetve népművészeti alkotásokban. Tetszés szerint részt vehetnek a plasztikai alakításban is. A gyurmát, vagy agyagot nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva stb. formázhatják. Eközben fejlődik finommotorikájuk, szem-kéz koordinációjuk, testfogalmuk. Az építés során megismerkedhetnek a különböző tárgyak formáival, alakzataival, tulajdonságaikkal, fejleszthető az egyensúlyérzék, testséma, alaklátás, formaállandóság nagymozgásuk stb. Később folyamatosan kihasználják a téli lehetőségeket is.  A nagyobb gyermekek alkotó-alakító tevékenységét újabb technikák megismertetésével bővítjük. A gyermekeknek mindig legyen lehetőségük és alkalmuk az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad téma választására. Folyamatosan olyan élményekhez juttatjuk a gyermekeket, amelyeket megfigyelések, tevékenységek, vizsgálatok alapján

szerezhetnek, így elősegítve a környezetesztétikai érzékenység formálását. A képalakítás megjelenik festéssel, zsírkrétával, ceruzával, filctollal, pasztellkrétával, papírragasztással, agyagba illetve homokba karcolással, nyomattal, metszettel, a természetes anyagok felhasználásával. Segítjük a gyermekek befogadó és alkotó képességeinek fejlesztését, megteremtjük a feltételeit annak, hogy az egyszerű odafordulástól az ámuló rácsodálkozásig jussanak el. Rajzaikban megjelenik az emberábrázolás, környezet, tárgyak,

cselekmények saját elképzelés alapján, majd később a saját élményeken alapuló témákban a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek, közös élmények eseményábrázolásai is. Egy-egy emlék közös vizuális felidézése során felhívjuk figyelmüket a részletek fontosságára, s arra, hogy a világtérben, mozgásban, történésben létezik, s így is ábrázolandó! A vizuális emlékezet megmozgatása közös feladatunk. Továbbra is nagy hangsúlyt kap az egyéni bánásmód: hiszen tehetségük, begyakoroltságuk, élményanyaguk, érzelmi és értelmi életük

alapján rendkívül eltérő szinten alkotnak ezen túl is. Követelményünk, segítésünk, fejlesztő eljárásaink alapja: önmagához képest fejlődjön a gyermek, lépjen előre. A nagymozgások fejlesztése mellett a testséma /oldaliság, test függőleges zónája stb. /, percepció / szemmozgás, szem fixáció, vizuális ritmus stb./ verbális / névmások, térbeli viszonyok stb. megnevezése / fejlesztést is előtérbe helyezzük.

A gyermekek természetes és más anyagok felhasználásával ajándékokat is készíthetnek,mellyel átélik az ajándékozás örömét. Bevonhatják szüleiket az alkotó- alakító munkához szükséges anyagok gyűjtésébe, az óvoda szépítésébe, otthonos kialakításába.

Az évszakok lezárásaként a gyermekek képi és plasztikai alkotásaiból kiállítást

szervezünk.

Az óvodapedagógus ízlése, mint modell, követendő példaként, hat a gyermekekre. Ezért a csoportszoba színvilága, a tárgyak, dekorációk mértéktartóak, ízlésesek. A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözi az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

·       Kialakul az egyéni, alkotó – alakító munkához szükséges vizuális kompetencia

·       Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak, megtanulnak "látni"

·       Örülnek alkotásuknak, a közösen elkészített kompozíciónak.

·       Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról, és elfogadják mások véleményét.

·       A gyermekek önállóan tudnak választani a megismert és elsajátított vizuális technikák közül és a természet kincseit felhasználva, tudják céljaikat kreatívan megvalósítani.

·       Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.

·       Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek.

·       Meglátják környezetükben az esztétikai értékeket.

 

c., Ének-zene, énekes játék

 

·       Életünket áthatja a zene. Mindennap énekelünk, játszunk körjátékot, mondókát mondunk, és mindezeket mozgással kísérjük.

·       A zenei nevelés zenei tartalmak közvetítése, a teljes személyiséget formáló, minden tevékenységben benne rejlő lehetőség, amely elsősorban hangulatot, érzelmeket tükröz.

 

Felkelti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

Hatására a gyermekek szeretnek énekelni, játszani, dúdolgatni, szívesen hallgatnak zenét.

Zenei nevelésünk alapja az énekes játék / népi gyermekdal /. Anyaga néphagyományból merített ölbeli játékok, népi gyermekdalok, mondókák mellett a művészi értékű

komponált zene is. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a

hagyományok megismerését, továbbélését is segítik, formálják a gyermekek közösségi szellemét. Természetesen hordozzák magukban a beszéd ritmusát, a gyermekek mozgásának, értelmének megfelelően.

A dalanyaggal egyenértékűek a mondókák, kisebb szerepet kapnak a műzenei anyagok és a magyar zenei sajátosságokhoz hasonló más népek gyermekdalai.

A gyermekek bontakozó zenei ízlését formálja, és egyben továbbmélyíti a felnőtt és gyermek közötti kapcsolatot a zenehallgatás is. A zenehallgatás anyagának

kiválasztásakor figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi, etnikai kisebbséghez való tartozását. A zenehallgatás fontos részének tartjuk a kétszólamú éneklést, a hangszerének együttest, vagy két-három hangszer együttmuzsikálását. A zenei élménynyújtásba bekapcsolódhatnak a zenéhez értő, zenét művelő szülők, nagyobb testvérek is. A gyermeki kreativitás kibontakozhat a sokféle ütő, ritmushangszer elkészítésében és használatával. A zenei tevékenységre egész nap lehetőséget biztosítunk azzal, hogy az ehhez szükséges

eszközök állandó helyen a gyermekek rendelkezésére állnak.

Megpróbáljuk kellő motiválással a gyermekek figyelmét ráirányítani a környezetünk hangjainak szépségére, érdekességére. Kialakíthatjuk így a rácsodálkozás és pozitív érzelmi viszonyulás örömét.

Ennek érdekében nap mint nap megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a szűkebb és tágabb környezetükben, így a természetben is közösen felfedezhessük és utánozhassuk a  kisállatok / béka, madár, tücsök.../ természeti jelenségek / eső, szél.../ tárgyak / járművek, gépek.../ hangjait. Ehhez az óvónő zenei érzékenysége, kifinomultsága is szükséges.

A zenei anyagokat igényesen válogatjuk az évszakok sajátosságaihoz igazítva a gyermekek életkori sajátosságainak, fejlettségének megfelelően.

A kisebbeknél a legfontosabbnak tartjuk az érzelmi biztonság megteremtését. Olyan mondókákat, dalokat választunk, melyeket felnőtt játszik a gyermekkel: lovagoltatók, höcögtetők, arcsimogatók, tenyérjátékok, amelyek az anya-gyermek kapcsolat évszázados hagyományait elevenítik meg. A játékos mozdulatokkal feloldjuk a gyermek feszültségét, pozitív hatást gyakorolva így a befogadás időszakára is. A spontán dalolgatás és mondókázás alkalmával érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, ill. megteremtjük gyakorlásának lehetőségét. Megtanulnak 5-8 mondókát, 4-5 hangból álló énekes játékokat.

Megismerkednek a zenei alapfogalmakkal / halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú / és különböző hangszerekkel.

A nagyobbak énekes játékai pentaton és hexakord dallamfordulatúak, a dalokban a negyed, nyolcad ütemelemek mellett megjelenik a szünet és a szinkópa is. Ők már az egyenletes lüktetés mellett érzékelik a dalritmust. Képesek bonyolultabb énekes játékok játszására, /kapuzók, sorgyarapítók, párcserélők stb /, melyben különböző térformák jelenhetnek meg

/ kör, duplakör, csiga, hullámvonal /. Gyakran énekelnek önállóan is.

A zenei fogalmakat differenciáltabban érzékelik és a hangszerekkel továbbra is

ismerkednek. A közös ének-zenei tevékenységeink az örömforráson túl, képességfejlesztő hatást is gyakorolnak. Fejlődik hallásuk, ritmusérzékük, mozgásuk, melyek az anyanyelvi nevelésünket is befolyásolják.

A gyermekek hallásfejlődését kedvezően alakíthatjuk a megfelelő hangkészletű,

hangterjedelmű és hangmagasságú dalokat, valamint zenei játékokkal / visszhangjáték / és a sokszori ismételgetéssel. A mondókák, dalok ritmusával fejlesztjük a gyermekek ritmusérzékét, hatását fokozhatjuk a kitalált játékos mozdulatokkal.

Dalos játékaink, népi gyermektánc anyagaink szebbé és összerendezettebbé teszik a gyermekek mozgását.

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

 

 

·       A gyermekek felismerik és megkülönböztetik a környezetükben található hangokat.

·       Birtokában vannak azoknak a zenei kompetenciáknak (képességeknek, attitűdöknek) melyek lehetővé teszik, hogy felfedezzék a hangok szépségét, a zene harmóniáját.

·       Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat.

·       Meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalritmust egymástól.

·       Ismerik és megfelelően alkalmazzák a zenei fogalom párokat

 

 

4.5.  Munkajellegű tevékenységek

 

 

A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség

munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógus közreműködésével, majd később szívesen végeznek munkát társaikért is.

A természeti és társadalmi környezet megismertetése, a gyermeki világkép formálása úgy lehetséges, ha a gyermek aktív, tevékeny részese a tapasztalatszerzésnek, ha ismereteit alkalmazhatja, gyakorolhatja.

A gyermekek által végzett munka mindegyikre kiterjedő alakító tevékenység, mely hasznosságán túl esztétikai értéket is képvisel. A munka célra irányuló tevékenység, amely külső irányítással történik, figyelmet, kötelességvállalást, ezek teljesítését igényli.

 

Eredményéről közvetlen tapasztalatokat szereznek. Felelősséggel jár, melyhez megfelelő ismeret, beállítódás, készség szükséges.

Minden munkafajta bevezetése hosszú átmenettel valósítható meg, sok-sok gyakorlással.

Kiscsoportban egy-egy részmozzanat megtanításával előkészítjük az új feladat bevezetését / pl. az óvodapedagógussal együtt terít /. A gyermek egyéni fejlettségétől függően még sokáig dicsőség dolga a sikeres elvégzés, csak aztán természetes dolog, követelmény!

A munkajellegű tevékenység fejleszti a szükséges készségeket. Bemozogják az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetünket, megtanulnak eligazodni környezetük térbeli viszonyai között, mozgásos, tapintásos, vizuális információkat szereznek a világról.

 

Munkajellegű tevékenységeink óvodánkban:

 

 

Önkiszolgálás:

 

A gyermek a saját személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével a felnőtt segítségével ismerkedik meg / testápolás, öltözködés, saját személyükkel kapcsolatos igényesség, holmijuk rendben tartása, óvása, kulturált étkezési szokások elsajátítása /

 

Naposi munka:

 

A gyermekek fejlettségétől függően vezetjük be, és fokozatosan bővítjük / kirándulások előkészítése, növényápolás, kisállatok gondozása /. Az önkiszolgálással kapcsolatos munkaszokások begyakorlása után válik egyre tudatosabbá és örömtelibb tevékenységgé.

A naposi munka szerteágazó, sokrétű. Fokozottan ügyelünk a feladatok fokozatos bevezetésére, a terhelés lassú növelésére.

A felelősi munkákkal kapcsolatban ügyelünk arra, hogy ne váljon túlszervezetté a gyermekek napi élete.

 

Alkalomszerű munka, megbízatások:

 

Alkalmi megbízatások, melyek a nap folyamán gyakori elemei a gyermekek

tevékenységének. Ezeknek körét meghatározza a gyermekek fejlettsége, személyisége, a környezeti adottságok, melyek a gyermeki önállóság kialakulását segítik. Jó, ha tervezzük a megbízatások lehetőségeit / a kisebbek segítése, készülődés a jeles napokra /.

 

 

Növény és állatgondozás:

 

A környező világ megismerésének egyik része a növények és állatok fejlődésével, gondozásával, védésével való ismerkedés. Sok lehetőség adott óvodán belül ezeknek a tevékenységeknek végzésére, óvodán kívül ezek megfigyelésére.

Óvodán kívül: növénytermesztésekben, állattenyésztésekben, virágkertészetben,

erdészetben, családoknál.

Óvodán belül: élősarok gondozásában, veteményes - és virágoskert, gyümölcsös

ápolásában, a madáretető gondozásában.

 

 

 

Szükségletet kielégítő munka:

 

Ez a munkafajta óvodai életünknek egyik szerves, szeretetteljes része: pl. sütés - főzés.

 

 

Környezet rendjének megőrzése:

 

Külső környezetben: a környezeti károk, veszélyek felfedezése, probléma megoldása a szülők bevonásával. Esztétikai értékének megóvása.

Az óvoda belső környezetének, udvarának ápolása, tisztán tartása, védése.

Heti egy alkalommal környezetszépítő munka végzése / csoportszobában vagy azon kívül: mosás, szárítás, játékpolc rendezése, játékok lemosása... /

Fontos, hogy a feladatok elvégzéséhez nyugodt légkört, megfelelő játékosságot és gyakorlási lehetőséget, biztonságos munkaeszközöket, időt, helyet, különböző

munkafajtákat biztosítunk. Van sok egyéni és közös munkavégzés, amelyet mindig követ az értékelés valamelyik formája: önértékelés, egymás értékelése, óvónő /felnőtt / értékelése.

A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a napi tevékenységeinkről a folyosón elhelyezett évszakfalon.

Legyenek rendszeres tevékenységek, melyek a szokások kialakulását erősítik, és

alkalomhoz kötődőek, amelyek az élményszerűséget biztosítják.

 

 

Rendszeres tevékenységek

 

A szülők folyamatos tájékoztatása napi tevékenységeinkről. Gyümölcs, zöldség nap, az általunk ültetett fa gondozása, megfigyelése, változások felfedezése. Az élősarokban lévő növények, állatok gondozása, aktuális időszakban a madáreleség készítése, madáretető feltöltése. Az élősarokban mindig történik valami - ennek elősegítése, folyamatos megfigyelése, a helyi aktuális gondok felfedezése a szülőkkel közösen – megoldás keresés, folyamatos gyűjtés a természetsarokra, időjárási óra kezelése, a csoportszoba közös takarítása.

 

 

Hagyományaink, ünnepeink

 

Hagyományos ünnepeink születésnapok, szüreti mulatság, mikulás, karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, anyák Napja, gyermeknap, iskolába menők búcsúztatása Környezeti nevelésünk kiemelt napjai:

szept. 23. Takarítási Világnap

okt. 04. Állatok világnapja

márc. 22. Víz világnapja

ápr. 22. Föld napja

máj. 14.. Madarak, fák napja

 

 

 

Őszi munkatevékenységek

 

 

·       Termések, falevelek összegyűjtése, szállítása / kosár, vödör /

·       Csoportszoba dekorálása az évszaknak megfelelően

·       Az udvar folyamatos tisztítása, takarítása

·       Zöldségfélék, virágok, gyümölcsök magjainak gyűjtése

·       Zöldségfélék betakarítása

·       Gyümölcsök, zöldségfélék elrakása télire. Befőzés.

·       Téli kert előkészítése, növények cserépbe, ládába ültetése, a kinn maradók betakarása.

·       Cserepes virágok gondozása.

·       Faiskola, faültetés - növényvédelem.

·       Természetsarok készítése - polc, állvány, ablakpárkány felhasználásával / ide gyűjtjük folyamatosan a "kincseket" /

·       Vitaminsaláták, gyümölcssaláták készítése

·       Komposztálás.

 

 


Téli munkatevékenységek

 

 

·       Természetsarok gondozása.

·       Madáretetők elhelyezése, madáreleség készítése, a madarak folyamatos etetése.

·       Ajándékkészítés a szülőknek és kisebbeknek, az összegyűjtött természetes anyagokból.

·       Részt veszünk az utak tisztításában / az óvoda környékén, udvarán / annak

         balesetmentesítésében / sózás nélkül /.

 

Tavaszi munkatevékenységek

 

·       A kert takarítása, őszi hulladékok felszedése, talaj előkészítés: ágyások kialakítása, évelő virágok kitakarítása

·       Veteményezés

·       A természetsarokban nevelt palánták kiültetése.

·       A szobanövények folyamatos gondozása és kiültetése a munka szükségességének és mellőzősének indoklásával.

·       A kerti szerszámok előkészítése, munka utáni helyes elrakása.

·       Cserepes virágok átültetése.

·       A csoportszoba és mellékhelyiségeinek rendjének, esztétikumának folyamatos megőrzése.

·       A tavaszra jellemző képek gyűjtése az évszaknaptárra, a tavasznak megfelelő dekoráció készítése.

·       Tavaszi őrjárat - park, játszóhely tisztaságának megfigyelése.

 

 

Nyári munkatevékenységek

 

·       Locsolás, gyomlálás, a gaz elszállítása.

·       Érett termések leszedése - fogyasztása.

·       Az udvari élet egészséges, esztétikus, kellemes körülményeinek biztosításában való részvétel / berendezés, szemétgyűjtés stb. /

·       A növényzet védelme, gondozása / fák, bokrok, fű /

·       Zöldségek, virágok folyamatos ápolása, felhasználása.

·       Barkácsolás nádból, kóróból, kalászosokból.

 

 


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

 

·       A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik, s közben átérzik a közösségért való tevékenykedés örömét.

·       Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére.

·       A környezetükben lévő növényeket, állatokat óvják, gondozzák.

·       A munkajellegű tevékenységek gyakorisága által bizonyos tevékenységek szokássá válnak.

·       Megfelelő igényszint alakul ki környezetével kapcsolatban.

·       A szemét és hulladékkezelés szokásukká válik.

·       Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát, miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek a munkaszervezésről, célszerű sorrendjéről.

·       A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük.

·       Hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, egymás megoldását kölcsönös megértéssel és segítőkészséggel értékelik.

·       A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeinek átéléséhez.

 

·       A tevékenységek gyakorisága, annak hatása megerősíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyei.

·       Kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága - a dolgozó ember iránti tisztelet.

 


5. Az óvodai élet megszervezésének elvei, a tevékenységek szervezeti keretei, tervezés

 

5. 1.  Az óvodai csoport kialakítása

 

Óvodánk hagyományait, adottságait, lehetőségeit figyelembe véve, a helyi adottságok és az óvodapedagógusok attitűdje, a szülők igényei alapján heterogén és egymáshoz közelálló heterogén csoportokat szervezünk.

A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az  óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése, azaz egész egyénisége.

A heterogén csoportoknál előnyös - éppen az életkori sajátosságok miatt - az ideális létszám megtartása (20-25 fő), hiszen az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel.

 

5.2.  A tevékenységek szervezeti keretei

 

Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb foglalkozási forma.

Kötetlenségként éli meg a gyermek, melyben az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen

biztosítja fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. A gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozik egyszerre az óvodapedagógus. A gyermekek érdeklődése szerint az elkezdett tevékenységek esetleg napokon keresztül is folytathatók. Ehhez a két óvodapedagógus összehangolt munkája szükséges.

A kötelező foglalkozás esetén (testnevelés) is törekedni kell az oldott légkör

megvalósítására, lehetőséget kell biztosítani, hogy a gyermek egy időben többféle tevékenységből választhasson. Szakítani kell az eddigi merev keretek alkalmazásával. A kötött és kötetlen tevékenységket egyaránt hassa át a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés.

Az óvodapedagógus kényszerítő eszközöket nem alkalmaz.

 

 

5. 3.  A tevékenységek időkeretei: a napirend és a hetirend

 

 

A napirendet stabilitás és rugalmasság jellemezi, amely igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos időpontban visszatérő  tevékenységek jelentsék /étkezések, a szabadlevegőn tartózkodás, a játéktevékenység.../ A rugalmasság vonatkozzék a tízóraizás módjára /pl. a kötelező testnevelés után egyszerre, más napokon folyamatosan történjen / az eltérő egyéni alvásigény figyelembevételére, a gyermek alapvető biológiai szükségleteinek rugalmas kielégítésére. Az évszakhoz igazodó

napirendünkben a tevékenységek között az arányok harmonikusak szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. Az időkeretek rugalmasan alakíthatók /pl. a szabadlevegőn tartózkodás / A játékidő biztosítása, különösen a téli hónapokban, amikor a gyermekek több időt töltenek a csoportszobában, és kisebb a mozgástér, nagyon fontos.

 

 


NAPIREND szeptember 1 – től június 15 - ig:

6,00 - 12,00- ig Szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység

Testápolás, folyamatos reggelizés

Tanulási lehetőségek kihasználása - mikrocsoportos,

esetenként egész csoportos szervezési formában

Játék a szabadban

A környezet tevékeny megismerése /mikrocsoportos megfigyelés,

séta, munka, beszélgetés /

12,00 - 15,00- ig Ebéd /kötött formában, előtte testápolás /

Pihenés és /vagy/ felajánlott tevékenység a nagyobbaknak

15,00 - 17,00- ig Szabad játék

Testápolás, uzsonna

Játék a szabadban

 

Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak.

Mivel a nevelés nem zárul le június15-én, ezért a nyári időszak (június 16-tól augusztus 31-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett legyen.

Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítson változatos tevékenységet, lehetőséget a fejlődésre.

 

A hetirend kialakítása az igényekhez, lehetőségekhez, helyzethez rugalmasan

alkalmazkodva történjék.

Ne napokhoz kötött tevékenységeket jelentsen, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül

.A hetirend összeállításának elvei:

 

1. Naponta biztosítani kell a rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és időtartam változó.

Heti egy alkalommal minden korosztály

számára kötelező csoportközi a testnevelés foglalkozás, kéthetente mozgás délelőtt. A 3-4 évesek számára novembertől fokozatosan vezethető be - a gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva - a kötelezettség. Más napokon az óvodapedagógus felajánlja a mozgásfejlesztő szabályjátékokat a résztvevők részképességeinek fejlesztésére törekedve.

 

2. Havonta 1 alkalommal a nagyoknak saját korosztályával (más csoportbeliekkel) közös kötelező ének-zenei tevékenységet szervezünk.

 

3. Naponta folyamatosan legyen lehetőség a művészeti tevékenységekre, melyek a szabad játék keretein belül szervezhetők

 

.

5. 4. A nevelés tervezése

 

A helyi óvodai program, az éves szakmai működési program és a csoport nevelési terve szerves egységet alkosson.

 

a., Tervezés hosszabb távra

 

Az éves terv a célkitűzések, a műveltségi anyag tematikus elrendezését, a feltételek számbavételét, a közös élmények átgondolását jelentse. Éves tervezésünk a komplex fejlesztési terv a négy ősi magyar jelkép köré épül. Ezek a jelképek a TŰZ, VÍZ, FÖLD, LEVEGŐ. E modulok köré rendezzük a különböző tevékenység tartalmakat és fejlesztendő képességeket.

Célszerű az ismétlődő folyamatok miatt átgondolni az évszakokhoz kapcsolódó irodalmi, ének-zenei nevelés és mozgás fejlesztési anyagát. Ha ezek az anyagok nem eléggé változatosak, a csoportban nevelkedő kicsik 3-4 év alatt nagyon megunhatják, ezért évenkénti megújításuk fontos.

A hosszabb távú tervezés része a személyi dosszié. Ebben kapnak helyet azok a

dokumentumok és gyermek munkák, melyek az egyes gyermekek fejlődését tükrözik, (személyiség lap, megfigyelések, vizsgálati eredmények, gyermekrajzok stb.) A módszeres megfigyelések alapján, az óvodapedagógus megjelöli azokat a területeket, ahol az intenzívebb differenciált fejlesztésre az elkövetkező hetekben szükség van.

A módszeres megfigyelések alapján (amely a négy nevelési területet foglalja magába) az óvodapedagógus megjelöli azokat a területeket, ahol intenzívebb differenciált fejlesztésre, az elkövetkező hetekben szükség van.

 

b., Tervezés rövidtávra

 

A gyermekcsoport nevelési, fejlesztési tervének időtartama három hónap, melyet a  csoportnaplóba rögzítünk. A fejlesztés feladatait, a megvalósulás színtereit, az elemi szokások szintereit, lehetőségeit szükséges megtervezni. Irányt mutat a csoport eseménytervének elkészítéséhez, az óvodapedagógus feladatait körvonalazza és segíti a felkészülésben

Projekt rendszerben tervezünk, amelyet a két óvodapedagógus közösen készít el. A projekt  egy komplex pedagógiai program, amelynek időtartalmát az óvodapedagógus dönti el a gyermekek érdeklődése, aktivitása, motiváltsága, kíváncsisága, ötleteik alapján. A projekt alapján, napi szinten tervezünk, melynek kiindulópontja a három szinten történő képesség fejlesztés.

 

A folyamatok a gyermekek szándékainak és ötleteinek megfelelően alakulnak.

 

Az egyes tevékenységek integrálják a képességek fejlesztését.

A témaprojekteken túl egy-egy képességkör is fejleszthető projektben (pl. ritmus a mozgásban, művészetekben, a természetben....).

A projektek feldolgozása nem sértheti a játék spontaneitását.

 

6. Az óvoda kapcsolatrendszere

 

 

Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van intézményekkel, szervezetekkel, csoportokkal.

 

Család- óvoda

 

Legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk az óvodába járó gyermekek családjával van. Hisszük és valljuk, hogy a családokkal való kapcsolattartásunkkal egyre több embert segítünk az igazi értékek felismerése felé.

 

Nyitottak vagyunk minden olyan család számára, akik elfogadják óvodánk katolikus szellemiségét. Más felekezetekből érkező gyermekeinknél tiszteletben tartjuk saját vallási szokásaikat.

 

 

Az óvoda és a család együttműködése

 

Pedagógiai programunk szellemiségével egyértelművé kívánjuk tenni, hogy a családi nevelés értékeire építünk, azt fejlesztjük tovább. A szülőt nevelőtársnak tekintjük.

A nevelési folyamatok, és az óvodapedagógus nyitottsága lehetővé teszi a szülőnek, hogy igényeinek megfelelően alakítsa ki kapcsolatát az óvodával, s legyen részese gyermeke óvodai nevelésének is. Alapvető, hogy az együttműködésben tisztázott legyen a felelős és a segítő viszonyulás.

 

Hosszú távú cél:

 

Konstruktív életvezetés megvalósítása sokszínű tevékenységekkel, amelyet a család és az óvoda együtt teremt meg

 

Középtávú cél:

 

Óvodai nevelésünk sikerkritériumainak elérése, tartalmas és jól működő

kapcsolatrendszerrel.

 

Rövid távú cél:

 

Az együttműködés azon alapvető kereteinek, formáinak megteremtése, melynek minősége biztonságot ad a szülőnek, gyermeknek, óvodapedagógusnak egyaránt.

 

Együttműködési elvek a kapcsolattartásban

 

A család sajátos értékrendjének elfogadása a kapcsolattartásban.

A kapcsolat alapja a szülő szabadságjoga a gyermek alanyi jogainak képviseletében.

 

 

A szülőkkel való kapcsolat tartalmának jellemzői

 

- A szülő megismerheti és véleményezheti az óvoda helyi nevelési programját, az óvoda nevelési sajátosságait.

- Betekinthet a gyermekfejlődési sajátosságait rögzítő dokumentumokba.

- Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről az egyéni fejlődés, fejlesztési

dokumentumok bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak, mérési

eredményeinek megmutatása, elemzése.

- Javaslatot tehet gyermeke életrendjének kialakításában. (Házirend,

hagyományalakítás).

- Bekapcsolódhat a nevelési folyamatba.

- Képviselheti az óvoda érdekeit, részt vállalhat a szülői munkaközösség munkájában.

- Igényeivel segíthet a nevelési szolgáltatások rendszerének kiépítésében (nyelv, vallás stb.)

- A pedagógiai programot, az óvodai életteret alapjaiban érintő minden intézményi szintű döntési folyamat előkészítési szakaszában részt vehet véleményezési joggal, gyermeke alanyi jogainak képviseletében

- Kötelessége tiszteletben tartani gyermeke, a szülőtársai az óvoda dolgozóinak

személyiségi jogait, értékrendjét.

 

 

Az együttműködés elvei

 

- Az együttműködés egyenrangú nevelő partneri viszonyban valósul meg.

- Alapja a kölcsönös bizalom, az óvoda dolgozói előítéletektől mentesen közelítsenek minden családhoz.

- Az együttműködésben fontos, hogy az óvoda ismerje a család életmódját, gyermek helyét a családban, tájékoztatást nyújtson a szülőnek az óvodai életről, gyermeke fejlődéséről,

- A szülők kérését, javaslatát figyelembe vevő attitűd érvényesüljön!

 

 

A szülő szervezet szerepe

 

- A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését és pedagógiai munka eredményességét.

- A gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhetnek a

vezetőtől- e körbe tartozó ügyekben tanácskozási joggal vesznek részt a nevelőtestületi értekezleten.

 

Az együttműködés feladatai:

 

- A gyermek nevelési körülményeinek, feltételeinek közös megtervezése és

megteremtése. A gyermeket megilleti az egészséges testi-lelki fejlődését segítő a

lehetőségekhez mérten a legoptimálisabb tárgyi és személyi környezet.

- Egymás tiszteletén alapuló, toleráns, tevékeny együttműködés a gyermek nevelésében.

- A kapcsolattartás tartalmát és formáit az óvodapedagógus tervezi.

 

 

A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak jellemzői:

 

 

- az anyás és (vagy apás) befogadás, a szülő vagy nagyszülő időleges jelenléte a

gyermekcsoportban.

- családlátogatás (a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása.)

- a fogadóóra, melynek témája a gyermek, és a közös útkeresés a gondok, feladatok megoldására.

- egyéni beszélgetések (gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése)

- együttműködés a feldolgozandó tanulási témákban eszközgyűjtésben,

tapasztalatszerzés megszervezésében …stb.

- az óvodai alapítvány támogatása

- a gyermekek beiskolázása, iskolaválasztás

- a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

- a szülők, nagyszülők részvétele a közös szentmiséken, kirándulásokon, kulturális programokon, szülői fórumokon, az óvoda hagyományos ünnepein, munkadélutánokon, nyílt napokon sportrendezvényeken, a gyermekek napi tevékenységében.

- A szülők igényének, elégedettségének, elégedetlenségének mérése.

 

Sikerkritérium.

 

- Ha, a szülő őszinte érdeklődéssel fordul az óvodapedagógus felé, elfogadja a katolikus óvoda értékrendjét, programját, igyekszik együttműködni a feladatok megvalósításában.

 

Óvoda-bölcsőde

 

A bölcsődével szükséges kapcsolatot kialakítani annak érdekében, hogy a gyermekek óvodai befogadását segítsük.

 

Az együttműködés elvei

 

- Egymás szokás-normarendszerének megismerése, az átmenet megkönnyítése érdekében.

 

A kapcsolattartás formái

 

- Tapasztalatcsere, látogatás

 

Óvoda – óvoda

 

Lehetőség szerint tartjuk a kapcsolatot más katolikus óvodákkal is.

 

A helyi református és önkormányzati óvodákkal is jó partneri viszonyt kívánunk kialakítani, hogy a továbbképzéseken ill. a várost érintő rendezvényeken közösen vehessünk részt.

 

A kapcsolattartás formái:

 

·       Tapasztalatcsere, látogatás.

 

 

 

 


Óvoda- közművelődési intézmények, alapfokú művészetoktatási intézmény

 

A közművelődési intézmények (könyvtár, művelődési ház, múzeum, mozi) zeneiskola rendezvényeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődésüket figyelembe vévelátogathatják pedagógus, vezetésével, vagy egyénileg, szüleikkel.

 

Az együttműködés elve

 

- Az óvodapedagógus felelős azért, hogy az óvoda nevelési elveivel összhangban legyen a választott program.

- Az óvodáskorúaknak meghirdetett speciális programok terjesztésében, az óvoda csak tájékoztató szerepet vállal.

 

A kapcsolattartás formái

 

- könyvtár, múzeum látogatás

- rendezvényeken való részvétel

- hangszer bemutató, hangverseny

 

 

 

 

Az óvoda egyéb kapcsolatai:

·       Egészségügyi szolgálattal:

 

Együttműködés elvei

 

- A gyermekek egészségi felügyeletének rendszeres ellátási rendjének biztosítása

- A gyermekek jogainak védelme

- Preventív nevelésben együttműködés

 

A kapcsolattartás formái

 

- A rendszeres évi kötelező szűrő vizsgálatok elvégzése

- A fejlődési szint megítélésének vizsgálata az iskolai felkészítés elősegítésére

- Tanácsadás, közös programok szervezése

- Egészségügyi problémák, rendellenességek kölcsönös jelzés.


Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal:

 

Együttműködés elvei

 

- A folyamatos jelzőrendszer működtetése

- A szociális problémával küzdő szülő számára a külső segítség felajánlása

 

A kapcsolattartás formái

 

- A veszélyeztetési okok feltárásában jelzés a gyermekvédelmi felelősnek

(nyilvántartás, jelzés tagóvodai szinten)

 

·       Pedagógiai Szakszolgálatokkal

 

 

Együttműködés elvei

 

- A nevelési programban foglaltak és sajátos nevelési igény összhangjának

megteremtése.

 

A kapcsolattartás formái

 

- Konzultációk a gyermek fejlődéséről

- A szolgáltatások biztosításának megtervezése, szervezése

- Fejlesztési terv kidolgozásában segítség

- Tanköteles, illetve tankötelessé válható gyermekek vizsgálata

- Időközi vizsgálatok kérésére (szülők kérésére, óvoda javaslatára)

 

·       Civil szervezetekkel

 

Együttműködés elvei

 

- Külső partner kapcsolataink ápolása – sajátos tevékenységükkel segítik

nevelő munkánkat és segítik a gyermekek helyi társadalomhoz való kapcsolódását.

 

A kapcsolattartás formái

 

- Közös rendezvények, előadások

- Család orientált programok

- Tudásgyarapítás



7. Gyermek- és ifjúságvédelem

 

 

A gyermekvédelem az óvodai pedagógiai tevékenység részét képezi. Az intézményben  olyan igazgatási és pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely kizárja azt, hogy a gyermek nemzeti, etnikai hovatartozása, vallása vagy bármilyen más okból kitaszított helyzetbe kerüljön.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenység magába foglalja a családdal való

kapcsolatteremtés rendszerét, az egészségügyi ellátással és szociális segítségnyújtással kapcsolatos munkát.

 

Hátrányos helyzetű gyermek: az, akit

 

·       Családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett.

·       Akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.

 

Halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek

 

·       Akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője- a gyermekek védelméről és

gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes

nyilatkozata szerint, óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában -

legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be

sikeresen.

·       Akit tartós nevelésbe vettek.

 

A hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása

 

·       Szülői nyilatkozat (hátrányos helyzetű)

·       Szülői nyilatkozat (halmozottan hátrányos helyzetű)

·       Határozat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről

·       Gyermekvédelmi napló

·       Gyermekvédelmi nyilvántartás

 

Veszélyeztetett helyzet

 

A „veszélyeztetettség" olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

 

A veszélyeztetettség okai:

 

·       Környezeti okok

·       Anyagi okok

·       Egészségügyi okok

·       A gyermek személyiségében rejlő okok

 

 

 

Tünetek (a gyerek jelzései)

 

- Nem az időjárásnak megfelelő, hiányos öltözködés

- Alultáplált, éhező (rendszeres reggeli nélkül érkező) gyermek

- Ápolatlan, elhanyagolt külső

- Durva, agresszív viselkedés

- Zárkózott, szorongó, kapcsolatot nehezen teremtő gyermek

- Bántalmazás nyomai a gyermeken

 

Veszélyeztetett gyermek nyilvántartása

 

Prevenciós célból saját nyilvántartást vezetünk, ha a gyermek szükségleteinek kielégítése nem valósulhat meg, személyiségfejlődését valamilyen tekintetben veszélyeztetik.

·       Gyermekvédelmi napló

·       Gyermekvédelmi nyilvántartás

·       Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére (kötelező

adatszolgáltatás 5 éves életkorban)

 

Célunk

 

- Alapvető cél, hogy a gyermek a családban nevelkedjen

- A gyermekek testi-lelki egészségének védelme az óvoda sajátos módszereivel.

- Korai fejlesztő tevékenység részeseivé válva a hátrányok mérséklése, kompenzálással.

- A veszélyeztetett és hátrányos, ezen belül a halmozottan hátrányos körülmények között

élő gyermekek lehetőleg már három éves korukban kerüljenek az óvodába.

- Az esélyteremtő és hátránykompenzáló neveléssel az iskolára alkalmassá tétel.

- A sajátos nevelési igényű gyermekek önmagukhoz képest eljussanak a

fejlődőképességük optimális fokához, és lehetőleg integrált iskolai környezetbe

nyerjenek beiskolázást.

- Legyen természetes gyermekeink és a felnőtt dolgozók körében a „különbözőség” elfogadása.

 

 

A gyermekvédelemmel, egészségügyi, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok:

 

Megelőzés (prevenció) feladatai:

 

·       A gyermeki-szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában.

·       Rendszeres kapcsolattartás a gyermek szüleivel, minden segítség megadása a kompetencia határán belül.

·       Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése.

·       A sajátos nevelési igényű gyermeknek a fogyatékosság típusának megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása.

·       Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervekkel (lsd: 5.

kapcsolatrendszer)

·       A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való hozzájárulás elősegítése.

·       Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása, megszervezése

·       Az egészségügyi problémával küzdő gyermekekről gondoskodás, egészségügyi állapotuk megőrzése érdekében. (pl. cukorbetegség…)

 

Kompetens: tagóvoda vezető, gyermekvédelmi felelős, óvodapedagógus

Segítő: óvodapedagógus, dajka

 

A feltárás feladatai:

 

·       A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteinek felismerése, problémák jelzése

·       A tünetek okainak megkeresése.

·       A gyermek veszélyeztetettségének ill. hátrányos helyzetének megkülönböztetése a

helyi kritériumok alapján. (Adott gyermeket, adott időben és környezetben, aktuális

állapotot figyelembe véve vizsgálunk!)

 

Kompetens: tagóvoda vezető, gyermekvédelmi felelős, óvodapedagógus, dajka

Segítő: óvodapedagógus, dajka, szülő társ

 

 


Sikerkritériumok:

 

·       A veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő gyermekek már 3 éves korunkban 100 %-ban bekerülnek az óvodába.

·       Óvodás gyermekeinket sikerül a családban megtartani 99%-ban.

·       A sikeres iskolakezdés rugalmas beiskolázással megvalósul 85 %-ban, a

veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeknél.

·       A gyermekeink rendszeresen járnak óvodába - az igazolatlan hiányzást

minimanizáljuk- , jól érzik magukat az óvodában és önmagukhoz mérten jól fejlődnek.

 

Óvodán (intézményen) belüli tevékenységek, amelyekkel a feladatok megvalósíthatók:

 

·       Szülők Fóruma szervezése (Gyermekorvosi, védőnői előadás, tanácsadás)

·       Óvodai szociális szolgáltatások felkínálása (segélyjavaslatok, ruhagyűjtés…)

·       Egyénre szabott tervek készítése fejlesztéshez, nyomon követés

·       A szülőkkel való kapcsolattartás egyéni helyzetnek megfelelő formában.

·       A szociális ellátó rendszerrel aktív együttműködés, a szolgáltatás igénybevételének kezdeményezése illetve a szolgáltatás igénybevételében a szülő segítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




8. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztő programja

 

Célja:

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres próbálkozásait értékelő, különbözőséget elfogadó környezet segítségével biztosítsuk a harmonikus személyiségfejlődésüket.

 

Alapelveink érvényesítése a program szervezésében, megvalósításában

Integrált fejlesztést biztosító óvodai csoportjainkban a sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésével, többirányú kezelésével, fejlesztésével foglalkozik egy-egy gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógussal együttműködve. Időközönként megbeszélést tartva, hogy az adott gyermekkel milyen tapasztalatuk van, miben fejlődött, mely módszerrel lehet eredményesen dolgozni.

Olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni teherbíró képességet. A fejlesztés egyéni, kiscsoportos és csoportos formákban történik a gyermekek egyéni fejlődési ritmusához alkalmazkodó lépésekben. A fejlesztő foglalkozás gyermekek számára bizonyos védettséget is nyújt, hogy a másodlagosan kialakuló magatartászavarok (gátlásosság, szorongás, agresszivitás,

mint tünet) rendeződjenek. Van lehetőség és idő a beszélgetésekre, megnyilatkozásra, gondolatok kibontakoztatására.

 

A multiszenzonális fejlesztés a percepció minden részterületét fejleszti: a vizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, s minden fejlesztési szakaszban hangsúlyt helyezünk a beszéd és a nyelvi készségek mozgósítására - az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

Fontos a személyiség harmonikus fejlődésének állandó szem előtt tartása. A fejlesztés követi az idegrendszer oszto-filogenetikus fejlődését, melynek értelmében a fejlődés az alacsonyabb szintekről halad a magasabb, végül a legmagasabb funkciók felé.

A fejlesztés játékos formában történik, lényege a mozgás közben történő

tapasztalatszerzés, ami kisgyermek számára az öröm forrása: ez biztosítja, hogy a gyermek játékosan, kreatívan kísérletezve tapasztalja meg önmagát és a világot, miközben biztosítjuk számára az állandó motiváltságot és önmaga fejlődését. A játékba integrált, rendszeres gyakorlás munkánk lényege.

 

Fejlesztő programunk óvodai programunkba könnyen beilleszthető, mivel a

mozgásfejlesztés sokirányú tapasztalatszerzéssel kiemelt feladatunk. Fejlesztő eljárásaink

szervesen kapcsolódnak nevelési programunkhoz, építkeznek annak módszertani

útmutatásaiból, használják eszközrendszerét, és támogatják teljes körű megvalósítását.

Integrált óvodai csoportokba a gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján kerülnek. A felvételről az óvoda vezetője dönt.

 

Személyi feltételek

 

A csoport létszámát illetve az ott dolgozók körét az oktatási törvény szabályozza.

A gyermek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az

együtt neveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus:

A gyermek a pedagógusban, velük foglalkozó felnőttekben érzelmi támaszt keresnek. Nem elég szavaikra, azok tartalmára ügyelni, egész magatartásunkat, annak minden apró összetevőjét úgy kell szabályoznunk, hogy a gyermekkel személyes, érzelmeken alapuló, bensőséges, biztonságot adó kapcsolatot alakíthassunk ki. A pedagógus rendelkezzen  bizonyos ismeretekkel a fogyatékosság számos körülményéről. Legyen jártas a differenciáló pedagógiában, melynek során a fejlesztési feladatot a gyermek egyéni

szükségleteihez igazítja. Csak így látja meg a gyermekek erősségeit és gyenge

pontjait. A játék, játékfajták adta lehetőségek maximális kihasználása.

 

Tárgyi feltételek

 

A szokásos óvodai berendezéseken túl szükségesek:

A csoportszobában nagyméretű tükrök, speciális tornaszerek, a finommotorika fejlesztését szolgáló eszközök, anyagok, fejlesztő játékok, szőnyegek, az egyéni foglalkozásokhoz megfelelő eszközök.

Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális

eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértő és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.

 

Általános feladataink

 

- Bátortalanságuk, félénkségük leküzdése, szorongásuk, belső feszültségük oldása, közérzetük javítása

- Képességeik kibontakoztatása, folyamatos fejlesztése, kiemelkedő teljesítményük felismerése, gondozása.

- Ismerjék meg a játék, hangsúlyozottan a közös játék örömét.

- A nevelés hatására alakuljon ki alkalmazkodó képességük, akaraterejük, önállóságra törekvésük, együttműködési képességük

- Éljék át a sikeres alkotás élményét is

- Tanulják meg a kudarc elviselését is

- Találjanak barátot, legyenek a csoport teljes értékű tagjai

- Tudjanak segítséget kérni és adni

- Sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és

alkalmazása, úgy, hogy a gyermekek védelmet, biztonságot érezzenek.

 

 

Speciális feladataink

 

- Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs szemlélet és a

sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek,

módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást

jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődés

sajátosságokhoz.

- Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket,

technikákat alkalmaz.

- A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődési elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,

- Egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldáshoz alternatívákat keres,

- Alkalmazkodik az eltérő képességhez, az eltérő viselkedésekhez,

- Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba,

 

 

A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező

gyógypedagógus az együttműködés során:

 

·      Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek

haladását,

·      Javaslatot tesz gyógypedagógiai - specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó

módszerváltozásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,

·      Segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában,

tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,

·      Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel

foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

·      Kapcsolatot tart a szülőkkel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek

átadásával,

 

 


1. Mozgásfejlesztés

 

Célja: Fejlessze a gyermek mozgató funkcióit, valamint az észlelés és a mozgás térbeli és időbeli integrációját, ezáltal javítja a gyermek mozgásos ismeretszerzésének lehetőségeit, és megteremtve a terápiákhoz szükséges mozgásos készségek alapjait.

Fejlessze a finommotorikát, ismertessen minél több technikát.

 

 

Feladata

 

- testtudat kialakítása, megerősítése

- az egyes érzékelési területek összehangolt működésének fejlesztése

- a vesztibuláris rendszer működésének korrigálása

- a térészlelés fejlesztése

- az alapmozgások koordinációjának fejlesztése

- a két testfél mozgásának összerendezése

- a mogzás, mint kommunikáció mély átélése folytán a beszédre való késztetés felkeltése

- írásmozgás koordináció fejlesztése

- helyes ceruzafogás, nyomaték és domináns irányok ismertetése

- tájékozódás térben és síkban

A mozgásfejlesztés inkább pszichomotoros fejlesztés, mint átlagos gyermekeknél.

 


2. A testsémafejlesztése

 

Célja: segítse a gyermekek önmegismerését, a magukban, magukról alkotott kép minél teljesebb fölépítését, lehető legalaposabban ismerjék meg önmagukat.

Feladata

            - a testkép, testfogalaom, testséma kialakítása lassúbb, apró lépésenként

            - a testrészek megnevezése, majd funkcióinak ismerete

            - a test személyi zónájának alakítása, oldaliság fejlesztése

 


3. Percepciófejlesztés

 

Célja: a négy észlelési csatorna: vizuális, auditív, kinesztetikus és taktilis, valamint

azok kombinációja, a különböző modalitású ingerek egymásba átfordítása. A

gyermekek sok mozgással, cselekvéssel, a különböző észlelő funkciók

együttműködtetésével az őket körülvevő világról egyre pontosabb ismereteket, sokrétű tapasztalatot szerezzenek.

 

Feladata:

 

- alakállandóság kialakítása

- alak-háttér felfogás fejlesztése

- vizuális megfigyelő és elemző készségek fejlesztése

- vizuális helyzet, pozíció felismerés

- csoportosítás, osztályozás, kategorizálás megadott irányvonal alapján

- analízis-szintézis- egy adott elem keresése a tömegben, sorba rendezés

- időérzékelés, térészlelés

 


4.  Anyanyelvi fejlesztés – Verbális fejlesztés

 

A gyermekhez igazított adekvát inger környezet

 

Célja: nyelvi elmaradás korrekciója, célzott gyakorlatokkal hangsúlyossá tenni a

beszédértést, beszéd kivitelezést, nyelvi rendszer kiművelését.

 

 

Feladata:

 

         - a környezet megismerése: az analizáló, lényegkiemelő képességek

           fejlesztése

 

         - fejlődjön hallás figyelme, grammatikai szabályoknak megfelelően

           nyilatkozzon meg

 

         - tudjon egyre összefüggőbb mondatokat, majd szöveget alkotni

 

 




5. Emlékezetfejlesztés

 

Célja: a tanulás tartóssága, gondolkodási funkciók, illetve a beszédteljesítmény

fokozása

 

Feladata:

 

- tárgyak, szavak felismerése, kötetlen felidézése

- szeriális felidézés, utasítások sorrendi végrehajtása

- kognitív térkép, logikai emlékezet, megfigyelőképesség fejlődése

 

Sikerkritérium: A gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását a fentiek szolgálják.